Ausztr�l p�ni

 A XX. sz�zadban alakult ki Ausztr�li�ban. Ma m�r �n�ll� fajt�nak tartj�k ny�lv�n. 1929-ben alakult az Australian Pony Stud Book Society, azaz a m�nesk�nyve. C�l a gyerekek sz�m�ra kialak�tani egy h�tasp�nit. Az els� p�ni egy�bk�nt 1803-ban �rkezett Ausztr�li�ba. A fajta 4 fajt�b�l alakult ki. Hackney-b�l, mely a mozg�s�t adta �s v�rm�rs�klet�t, Angol teliv�rb�l, mely a mozg�son �s ugr�k�szs�gen jav�tott, Welsh A t�pus� p�nib�l, mely a p�nijelleget adta, �s Shetlandb�l, mely a kem�nys�get �r�k�tette. A p�nit 1920-ra ismert�k el �n�ll� fajtak�nt. Kiss� z�m�k, j� mozg�s�. Feje nemes, kicsi, szemek nagyok, de t�vol �lnek egym�st�l. A fej elkeskenyed�. A far terjedelmes, nyaka �velt, lapock�k d�ltek.

 Marmagass�ga 125-145 cm k�z�tt van. B�rmilyen sz�nben el�fordul, a tark�t kiv�ve.

Bardigiano

 Ez az er�s, j� fel�p�t�s� p�ni m�g a j�gkorszakot megel�z� id�kb�l sz�rmazik. Olaszorsz�gb�l, Az Appenninek �szaki r�sz�r�l sz�rmazik. A Bardigiano-t jelent�s p�ninak tartj�k, melyet ar�nylag kevesen ismernek. Egy�bk�nt a Bardigiano el�g kis sz�mban �l. Hidegv�r� jelleg�, hegyi fajta. A fajta kialakul�s�ban k�t fajta j�tszott legnagyobb r�szt szerepet. Az Avelignese, mely a biztos j�r�st �r�k�tette, �s a Berber l�, mely a jellem�n jav�tott f�k�nt. Kiss� tal�n az Exmoor p�nira eml�keztet. A keleti v�r j�l l�that�. Hat�rozott karakterrel rendelkezik, gyors mozg�s�, kem�ny, kiv�l� a hegyi munk�khoz. Feje p�nifej jelleg�, mely elkeskenyedik a sz�j ir�ny�ba. R�vid, hegyes f�lek jellemzik, lapock�ja meredek, az el�ls� r�sz er�teljes. T�rzse r�vid, m�ly, mellkasa dong�s.

 Marmagass�ga 125-135 cm. B�rmilyen sz�nben meglelhet�, kiv�ve a tark�t. M�lh�sl�nak �s k�nny� ig�sl�nak hasznos�tj�k.

Connemara

 �rorsz�gb�l, Connemara-b�l sz�rmazik a XV-XVI. sz�zadb�l. A vil�g t�bb pontj�n teny�sztik m�ra m�r �rorsz�g egyed�li p�nij�t. �gy v�lik, hogy a fajta t�bbek k�z�tt a Spanyol l� �s a Berber l� keresztez�s�vel alakult ki, persze helyi lovakkal. Ezek adt�k a fajta erej�t, kem�nys�g�t. Ezenk�v�l a fajta gyorsabb, �l�nkebb lett. V�g�l a keresztez�snek m�g nem volt v�ge, ugyanis vittek a fajt�ba Angol teliv�rt, Arab, �s Welsh cob-ot. 1923. december 15-�n megalakult a "Connemara Pony Breeder's Society" (Connemara P�ni Teny�szt�k Sz�vets�ge). Az els� m�nesk�nyv 1926-ban jelent meg. �rtelmes, kem�ny, ellen�ll� fajta. K�nnyen kezelhet�, j� munkak�szs�g�, �s feln�ttek is lovagolhatj�k nagy m�rete miatt. J� ugr�k�pess�g�. A fej form�s, k�zepes nagys�g�, n�ha kiss� kosfej�. Szemei nagyok, bent �l�ek, nyaka j�l illesztett, hossz�, lapock�ja d�lt, marja elmos�dott, h�ta hossz�, fara j�l izmolt, a sz�r r�vid, l�p�se akci�s. Marmagass�ga 135-150 cm, sz�rk�rm�rete el�rheti a 20 cm-t is. Minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�ve a tark�t, �m legink�bb a sz�rke �s a fak� sz�n jellemz� r�. H�tasl�nak hasznos�tj�k.

Dales p�ni

 Er�teljes p�ni, mely jelleg�t tekintve hidegv�r�. Az I-II. sz�zadra tehet� az eredete. Angli�b�l sz�rmazik. Sok k�z�s von�sa van a Fell p�nival. Egyes lexikonok, honlapok a Fell �s a Dales p�nit egynek veszik, egynek elemzik, pont a nagy hasonl�s�gok v�gett. Nem csak kin�zetre hasonl�t ez a k�t fajta, hanem mindk�t fajta ugyanarr�l a helyr�l sz�rmazik. Megk�l�nb�ztetni m�gis meg lehet �ket. A Dales p�ni testesebb �s magasabb, mint a Fell p�ni. Teny�szt�si c�lja tulajdonk�ppen egy ig�s, illetve egy m�lh�s p�ni kiteny�szt�se, mely nagy seg�ts�get jelentett a b�ny�kn�l, illetve a mez�gazdas�gban tudt�k hasznukat venni. A fajta a Fr�z l�b�l alakult ki, mely a megjelen�st �r�k�tette, a sz�nt �s a mozg�st. Ezen k�v�l ker�lt a fajt�ba Clydesdale �s Welsh Cob. M�ra a fajta kiv�l� fogatl�, h�tas- �s ig�sl�. Fogatban egy�bk�nt nagyon j�l mutat a megjelen�se v�gett. Nyugodt �s biztos j�r�s�. A fej finom, a lapocka er�s, az ig�s jelleg megmutatkozik rajta, a l�bak r�videk, de er�sek, a bokasz�r�k selymesek, a pat�k rendk�v�l j� min�s�g�ek. A far izmos.

 Legf�bb sz�ne a fekete. Marmagass�ga 150 cm k�r�li.

Exmoor

 Melegv�r� kis h�tasl�, mely az Egyes�lt Kir�lys�gb�l, Exmoor-b�l sz�rmazik. Szoros sz�lak f�zik a Dartmoor-hoz. A fajta feltehet�leg m�g a j�gkorszak el�ttr�l sz�rmazik. A fajta az 1-es t�pus� p�nit�l sz�rmazik. Az Exmorra t�bbsz�r pr�b�ltak jav�t� hat�st gyakorolni, de �rt�keiket elvesztett�k t�le, �gy visszavitt�k �ket eredeti k�rnyezet�kbe, hogy ezeket a jellemz� von�sokat ne vesz�ts�k el. A teny�szt� sz�vets�ge 1921-ben alakult meg. Az els� m�nesk�nyvet 1963-ban adt�k ki. A fajta kiv�l� h�tasp�ni, j�l ugrik, �s gyermekeknek is megfelel�. Sz�v�sak, ellen�ll�ak. A fej kicsi, a s�r�nye d�s, a nyaka hossz�, mellkasa m�ly, h�ta hossz�, a fara j�l izmolt, jellemz� a fajt�ra a "j�gfarok", a pat�k kem�nyek, a l�bak r�videk, sz�razak.

 Marmagass�ga 125-130 cm, sz�ne a pej, s�t�tpej, jellemz� r�, hogy az orr k�r�l vil�gosabb sz�n�.

H�tasl�nak hasznos�tj�k.

Fjord p�ni

 Ez a t�nd�ri sodrott kis p�ni Norv�gi�b�l, a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik. Jellegzet�ss�ge a h�tsz�ja �s a s�r�nye. Ugyanakkor l�bai zebramint�sak is lehetnek. Ez a p�ni a Przewalski l�t�l sz�rmazik. Rengeteg tulajdons�got �r�k�lt t�le. Kitart�ak �s sz�v�sak. Nagyon sokfel� elterjedt fajta. H�tasl�k�nt haszn�lt�k �ket, �s m�g a mai napig is annak hasznos�tj�k, csak ehhez m�g hozz�t�rsult a m�lh�s-, illetve fogatl� szerepe is. A sz�jalt h�t a vadlovak �r�ks�g�t mutatja. Ennek a fajt�nak a s�r�ny�t v�gj�k, f�leg az�rt, hogy mutat�sabb legyen. �gy fel�ll, �s �gy v�gj�k, hogy megmaradjon egy v�konyabb fekete cs�k. Az els� m�nesk�nyvet 1900-as �vek elej�n adt�k ki. A Fjord egy igen sokoldal� �s b�tor p�ni. A f�lei apr�k, feje sz�raz, szemei nagyok, tulajdonk�ppen bar�ts�gos tekintet�. A nyak r�vid, a v�ll izmos, a lapock�k d�ltek. A mar lapos, h�ta hossz�, melyen h�tsz�j h�zodik. A t�rzs er�s, l�bai r�videk �s er�sek. A farok d�s �s vastag, a far terjedelmes.

 Marmagass�ga 135-150 cm k�r�l van, �vm�rete 170-190 cm, sz�ne a fak�.

Falabella

 A Falabella a vil�g legkisebb p�nij�nak mondhat�. A XIX. sz�zadt�l l�tezik a fajta, �s ha minden igaz, Argent�n�b�l sz�rmazik. �gy tartj�k, hogy ez a fajta egy mut�ci� eredm�nye. A Falabella elnevez�st egy indi�n telepes nagyapj�r�l kapta. F�k�nt fogatl�nak hasznos�tj�k, illetve bemutat�kon haszn�lj�k, de sokan csak tart�s szempontj�b�l v�s�rolnak Falabella lovat. A Falabella k�pes 30 �vet is meg�lni. A fajta feltehet�leg a Criollo lovakt�l sz�rmazik, kin�zetben is ink�bb �ket testes�ti meg, csak kisebbe. Megengedett marmagass�ga 86 cm. S�lyuk 23 kg-t�l kiterjed a 110 kg-ig. Minden sz�nben megengedett. A fajta egy�bk�nt Argent�n�b�l sz�rmazik.

Gotland

 Melegv�r� p�ni, mely a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik, haz�ja Sv�dorsz�g, Gotland. Ha minden igaz, a fajta legink�bb a Tarp�nt�l sz�rmazik, de az ut�bbi sz�zadban feltehet�leg a fajta arab v�rrel is keveredett. Az arab v�rvonal a finoms�got adta a fajt�nak, a Tarp�n ugyanakkor az �leter�t, kem�nys�get. Sokhaszn� p�ni, a mez�gazdas�gban is sz�vesen haszn�lj�k, ugyanakkor h�tas- �s fogatl�nak is. Gyorsak, kiv�l�an teljes�tenek. A fej nemess�get t�kr�z, s�r�nye �s a farka d�s, a nyak r�vid, k�lseje gyakran t�kr�zi vissza alap�t�j�t, a Tarp�nt, a lapock�k er�sek, a pat�k kem�nyek, a farok m�lyen t�z�tt.

 Marmagass�guk 125-130 cm, sz�nek: pejt�l a fak�ig terjedhet.

Hucul

 A K�rp�tok "kis" p�nija, melynek sz�rmaz�si hely�r�l sokaknak megoszlik a v�lem�nye. Egyesek magyar fajt�nak v�lik, de ha m�s nemzetis�g�eket k�rdez�nk, m�st mondanak. �gy, tal�n az a legjobb, ha megmarad benn�nk a K�rp�tok elnevez�s, mert ami biztos, az az, hogy a K�rp�tokban �l. Melegv�r� p�ni, de m�r a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik. Munkal�nak tartj�k, fogat- �s m�lh�sl�nak. Nev�t egy n�pcsoportr�l kapta. Hely�t kiv�l�an meg�llja a hegyes ter�leteken, utakon, dombokon. Kialakul�s�ra a Tarp�n l� lehetett a legnagyobb hat�ssal, illetve a Tarp�n volt a kiindul�si �llom�ny. �gy v�lik, hogy a Tarp�nt keleti v�rvonal� lovak k�s�rt�k valamikor. Ig�nytelen fajta, a hidegben is meg�llja a hely�t, ugyanakkor er�s �s tanul�kony kis p�ni.  A fej nemes, k�zepes m�ret�, a nyak sz�les, k�zepesen hossz�, a mar lapos, a h�t hossz�, a t�rzs r�vid, a farok m�lyen t�z�tt, ugyanakkor a farok �s a s�r�ny d�s. Mellkasa m�ly, l�bai er�sek, ugyanez jellemzi a pat�t is.

 Marmagass�ga 135 cm k�r�li, sz�ne a pej, tarka �s a fak�.

Haflingi

Izlandi p�ni

 Izland sziget�r�l, a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik. Rendk�v�l h�res a fajta az 5 j�rm�dj�r�l (l�p�s, �get�s, v�gta, poroszk�l�s, t�lt). A fajta k�t fajt�nak k�sz�nhet�en alakult ki. A Tarp�n a gyorsas�got adta a fajt�nak, a Fjord pedig a finoms�got �r�k�tette. Az els� t�rzsk�nyvet 1920-ban adt�k ki. Magyarorsz�gon a fajt�t egy�bk�nt nem r�g�ta teny�sztik. 1999-t�l. A fajta kiv�l� h�tas- �s ig�sl�. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy h�sl�k�nt is hasznos�tj�k. Feje nemes, nagy, szemei nagyok, �l�nkek, f�lei kicsik, nyaka nem t�l hossz�, marja kifejezett, fara sz�les �s hossz�. Sz�rak r�videk, pat�k eg�szs�gesek.

 Marmagass�ga 130-140 cm k�r�l van, minden sz�nben megtal�lhat�.

Konyik

 Melegv�r� p�nifajta, mely a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik, Lengyelorsz�g d�li �s keleti r�sz�r�l. Neve lovacsk�t jelent. A kiindul� �llom�ny a Tarp�n fajta volt, mely a szervezeti szil�rds�got is adta. Majd a fajt�t keleti hat�ssal, Arab fajt�val jav�tott�k. Nyugodt, k�nnyen kezelhet� fajta, ig�nytelen a tart�s�t tekintve. Feje sz�raz, nyaka r�vid �s er�s, a mar nem t�l kifejezett, a h�t nem t�l hossz�, de sz�les, a t�rzs er�s, m�ly melkassal. A far er�s �s j�l izmolt. A l�bai er�sek, pat�i kem�nyek. Marmagass�ga 135 cm k�r�l van, s�lya 380 kg k�r�l. Sz�ne a fak�. Jellemz� a fajt�ra a sz�jalt h�t. Fogat-, �s k�nny� ig�sl�nak hasznos�tj�k, de Lengyelorsz�gban f�lvadan is tartj�k �ket.

Landesi

  E p�ni eredetileg f�lvad fajt�nak sz�m�tott, s haz�ja a Bordeux-t�l d�lre tal�lhat� Landes vid�ke volt. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a katon�k irtott�k �ket, sz�muk megcsappant, val�sz�n�leg ez az oka, ami�rt ma m�r nincsenek f�lvad p�ld�nyok. Csak napjainkban kezdt�k gyerekp�niv� �talak�tani, s ez a t�rekv�s egyre jobban �rv�nyes�l, mi�ta Franciaorsz�gban megalakultak a p�niklubok. Ez a fajta szolg�lt alapul a francia h�tas p�ni (Poney Francais de Selle) kialak�t�s�ban is.

A fajta adatai:

Eredet: A j�gkorszak el�tti id�kb�l

Sz�rmaz�s: Franciaorsz�g

K�llem: Sodrott jelleg; egyenes h�t; magasan t�z�tt farok; v�kony l�bak; kem�ny pat�k

Marmagass�g: 120-135 cm

Sz�n: pej, s�t�tpej, s�rga, olykor fekete

Haszn�lat: h�tasl�

�rdekess�g: A landesi a pottock-kal rokon, amely egy bennsz�l�tt p�nifajt�nak sz�m�t.

Merens

New forest p�ni

 Melegv�r� p�nifajta, mely a t�rt�nelem el�tti id�kb�l sz�rmazik New Forest-b�l, Angli�b�l. Sokoldal� p�ni. 1208-ban a fajt�t Welsh p�nival jav�tott�k, mely az alkatra �s az eg�szs�gre hatott. A teny�szt�sben ker�lt 1765 k�r�l Arab, Highland, Fell p�ni, Berber, Exmoor, Dartmoor. A Highland a m�retet �s kem�nys�get adta. A teny�szt�sbe Angol teliv�r is ker�lt, mely a mozg�st �s �l�nks�get jav�totta. A fajta Britannia egyik legkeresetebb fajt�ja. Nev�t mag�r�l a helys�gr�l kapta. Lord Cecil idej�n val�sz�n�leg Galloway is ker�lt a v�rvonalba. A fajta els� teny�szt�szervezete 1891-ben j�tt l�tre, az els� m�nesk�nyvet pedig 1899-ben adt�k ki. B�r a fajt�ba sok idegen fajta ker�lt, 1930-t�l tiltott�k. Jellemz� r� a hossz�, de alacsony l�p�s. Er�s p�nifajta, feln�tteket is k�pes vinni a h�t�n. K�nnyen kezelhet�ek. A fej intelligens, bar�ts�gos, k�zepesen nagy. Szemei nagyok, nem lehet cs�kaszem�. A nyak elegend�en hossz�, lapock�ja d�lt, h�ta er�s, a far j�l izmolt, a l�bak j� szerkezet�ek, pat�i kem�nyek. A cs�d�k er�sek �s nem hossz�ak.

 Marmagass�ga 150 cm k�r�l mozog, minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�ve a tark�t �s az albin�t. H�tas- �s fogatl�nak hasznos�tj�k.

P�l� p�ni

  A p�l� p�ni egy l�t�pus, amit sem p�ni- sem pedig l�fajtak�nt nem tartanak sz�mon. A lovasp�l�t az angolok hozt�k be Amerik�ba �s Eur�p�ba, de ez a j�t�k Indi�b�l sz�rmazik. A kezdetekben teliv�r apas�g� p�nikanc�kat fedeztettek eredeti angol p�nim�nekkel, azonban m�ra a teny�szt�si k�zpont Argent�na lett. Itt criollokat kereszteztek teliv�rekkel, majd az ut�dokat �gyszint�n teliv�rrel „friss�tett�k”, hogy a sebess�get n�velj�k. Nemr�g a quarter horse is szerepet kapott a p�l� p�ni teny�szt�s�ben.

Rocky mountain p�ni

 Melegv�r� fajta, a XX. sz�zadb�l ered, haz�ja USA, Rocky Mountains. A fajt�t 1986 �ta tartj�k ny�lv�n. A fajta kialakul�s�ban a Spanyol l� j�tszott nagy szerepet, de ez l�tni is a l� alkat�n. Ugyanakkor �szrevehet� a hat�s a j�rm�dban �s a sz�nben is. Ugyanakkor a fajta j� v�rm�rsekletnek is �rvend. Nagyon szeretik a lovasok, kiv�l� h�tasl�. K�nyelmes a poroszk�l�suk, �s gyors l�. A fajta k�l�nlegess�ge m�g a sz�ne. Nagyon ritka, nagyon �rdekes, csokol�d�sz�n a jellemz� r�, lensz�ke farokkal �s s�r�nnyel. A fej eleg�ns, szemei nagyok. A nyak hossz�, lapock�k er�sek, a t�rzs kerekded, a mar alacsony, a pat�k kem�nyek �s er�sek.

 Marmagass�ga 150-155 cm k�r�l van, h�tasl�nak hasznos�tj�k.

Shetland p�ni

  A Shetland-szigetekr�l sz�rmazik. �gy gondolj�k, hogy a szigetekre emberek vitt�k be. Mivel a sziget el volt hat�rolva, �gy kialakult egy �n�ll� fajta. Az 1800-as �vekig vadlovaknak sz�m�tottak. Az els� Shetland Pony Stud Book Society 1831-ben alakult meg. K�t t�pusa van. Az egyik a hidegv�r� lovakhoz �ll k�zelebb, m�ly �s sz�les t�rzs�. A m�sik k�nnyebb t�pus�. Fej�k ar�nyos, homloka sz�les, f�lei apr�k, nyaka k�z�phossz�, h�ta r�vid, fara j�l izmolt. L�bai r�videk �s er�sek. S�r�nye �s farka d�s.  A k�nnyebb t�pus� 86 cm alatti m�ret�, m�g a nehezebb t�pus� 87-107 cm magas. Minden sz�nben megtal�lhat�, de a leggyakoribb sz�ne a fekete.

Welsh p�ni (cob)

 A Welsh fajt�nak alapvet�en n�gy fajt�ja van. Ezek a k�vetkez�k:

"A" v�ltozat - Welsh mountain p�ni
"B" v�ltozat - Welsh riding p�ni
"C" v�ltozat - Cob t�pus� Welsh p�ni
"D" v�ltozat - Welsh cob p�ni

Ezek a v�ltozatok tulajdonk�ppen az elv�r�sok alapj�n j�ttek l�tre.

A fajta a XI-XII. sz�zadban alakult ki, Wales-ben. Nemes megjelen�s�, b�szke tart�s�.

 Feje kicsi, nemes, homloka sz�les. Szemei nagyok, f�lei apr�k, egym�shoz k�zel �llnak. Orrlyuka nagy, nyaka hossz�, a mar nem t�l kifejezett, mellkasa m�ly, h�ta sz�les. Mells� l�bai hossz�ak, bok�k j�l fejlettek. Ezek az adatok �ltal�noss�gban mind a 4 t�pusra jellemz�ek.

Nagyon n�pszer�ek az eg�sz vil�gon, mozg�suk energikus, �s rendk�v�l kiegyens�lyozottak. Hossz� �lettartam�ak �s nagyon j� munkak�szs�ggel rendelkeznek.

 Megjelen�sben t�megesebb, de kifejezetten p�nis kin�zet�.

Nyaka hossz�, lapock�ja er�s, d�lt, bokasz�r�k jellemzik. A "D" v�ltozatt�l csak m�retekben t�r el.

Marmagass�ga 137 cm k�r�l van.

F�k�nt a feln�ttek haszn�lj�k tereplovagl�sban, illetve hajt�sra is alkalmas.