Ausztrál póni

 A XX. században alakult ki Ausztráliában. Ma már önálló fajtának tartják nyílván. 1929-ben alakult az Australian Pony Stud Book Society, azaz a méneskönyve. Cél a gyerekek számára kialakítani egy hátaspónit. Az első póni egyébként 1803-ban érkezett Ausztráliába. A fajta 4 fajtából alakult ki. Hackney-ből, mely a mozgását adta és vérmérsékletét, Angol telivérből, mely a mozgáson és ugrókészségen javított, Welsh A típusú póniból, mely a pónijelleget adta, és Shetlandból, mely a keménységet örökítette. A pónit 1920-ra ismerték el önálló fajtaként. Kissé zömök, jó mozgású. Feje nemes, kicsi, szemek nagyok, de távol ülnek egymástól. A fej elkeskenyedő. A far terjedelmes, nyaka ívelt, lapockák dőltek.

 Marmagassága 125-145 cm között van. Bármilyen színben előfordul, a tarkát kivéve.

Bardigiano

 Ez az erős, jó felépítésű póni még a jégkorszakot megelőző időkből származik. Olaszországból, Az Appenninek északi részéről származik. A Bardigiano-t jelentős póninak tartják, melyet aránylag kevesen ismernek. Egyébként a Bardigiano elég kis számban él. Hidegvérű jellegű, hegyi fajta. A fajta kialakulásában két fajta játszott legnagyobb részt szerepet. Az Avelignese, mely a biztos járást örökítette, és a Berber ló, mely a jellemén javított főként. Kissé talán az Exmoor pónira emlékeztet. A keleti vér jól látható. Határozott karakterrel rendelkezik, gyors mozgású, kemény, kiváló a hegyi munkákhoz. Feje pónifej jellegű, mely elkeskenyedik a száj irányába. Rövid, hegyes fülek jellemzik, lapockája meredek, az elülső rész erőteljes. Törzse rövid, mély, mellkasa dongás.

 Marmagassága 125-135 cm. Bármilyen színben meglelhető, kivéve a tarkát. Málháslónak és könnyű igáslónak hasznosítják.

Connemara

 Írországból, Connemara-ból származik a XV-XVI. századból. A világ több pontján tenyésztik mára már Írország egyedüli póniját. Úgy vélik, hogy a fajta többek között a Spanyol ló és a Berber ló keresztezésével alakult ki, persze helyi lovakkal. Ezek adták a fajta erejét, keménységét. Ezenkívül a fajta gyorsabb, élénkebb lett. Végül a keresztezésnek még nem volt vége, ugyanis vittek a fajtába Angol telivért, Arab, és Welsh cob-ot. 1923. december 15-én megalakult a "Connemara Pony Breeder's Society" (Connemara Póni Tenyésztők Szövetsége). Az első méneskönyv 1926-ban jelent meg. Értelmes, kemény, ellenálló fajta. Könnyen kezelhető, jó munkakészségű, és felnőttek is lovagolhatják nagy mérete miatt. Jó ugróképességű. A fej formás, közepes nagyságú, néha kissé kosfejű. Szemei nagyok, bent ülőek, nyaka jól illesztett, hosszú, lapockája dőlt, marja elmosódott, háta hosszú, fara jól izmolt, a szár rövid, lépése akciós. Marmagassága 135-150 cm, szárkörmérete elérheti a 20 cm-t is. Minden színben megtalálható, kivéve a tarkát, ám leginkább a szürke és a fakó szín jellemző rá. Hátaslónak hasznosítják.

Dales póni

 Erőteljes póni, mely jellegét tekintve hidegvérű. Az I-II. századra tehető az eredete. Angliából származik. Sok közös vonása van a Fell pónival. Egyes lexikonok, honlapok a Fell és a Dales pónit egynek veszik, egynek elemzik, pont a nagy hasonlóságok végett. Nem csak kinézetre hasonlít ez a két fajta, hanem mindkét fajta ugyanarról a helyről származik. Megkülönböztetni mégis meg lehet őket. A Dales póni testesebb és magasabb, mint a Fell póni. Tenyésztési célja tulajdonképpen egy igás, illetve egy málhás póni kitenyésztése, mely nagy segítséget jelentett a bányáknál, illetve a mezőgazdaságban tudták hasznukat venni. A fajta a Fríz lóból alakult ki, mely a megjelenést örökítette, a színt és a mozgást. Ezen kívül került a fajtába Clydesdale és Welsh Cob. Mára a fajta kiváló fogatló, hátas- és igásló. Fogatban egyébként nagyon jól mutat a megjelenése végett. Nyugodt és biztos járású. A fej finom, a lapocka erős, az igás jelleg megmutatkozik rajta, a lábak rövidek, de erősek, a bokaszőrök selymesek, a paták rendkívül jó minőségűek. A far izmos.

 Legfőbb színe a fekete. Marmagassága 150 cm körüli.

Exmoor

 Melegvérű kis hátasló, mely az Egyesült Királyságból, Exmoor-ból származik. Szoros szálak fűzik a Dartmoor-hoz. A fajta feltehetőleg még a jégkorszak előttről származik. A fajta az 1-es típusú pónitól származik. Az Exmorra többször próbáltak javító hatást gyakorolni, de értékeiket elvesztették tőle, így visszavitték őket eredeti környezetükbe, hogy ezeket a jellemző vonásokat ne veszítsék el. A tenyésztő szövetsége 1921-ben alakult meg. Az első méneskönyvet 1963-ban adták ki. A fajta kiváló hátaspóni, jól ugrik, és gyermekeknek is megfelelő. Szívósak, ellenállóak. A fej kicsi, a sörénye dús, a nyaka hosszú, mellkasa mély, háta hosszú, a fara jól izmolt, jellemző a fajtára a "jégfarok", a paták kemények, a lábak rövidek, szárazak.

 Marmagassága 125-130 cm, színe a pej, sötétpej, jellemző rá, hogy az orr körül világosabb színű.

Hátaslónak hasznosítják.

Fjord póni

 Ez a tündéri sodrott kis póni Norvégiából, a jégkorszak előtti időkből származik. Jellegzetéssége a hátszíja és a sörénye. Ugyanakkor lábai zebramintásak is lehetnek. Ez a póni a Przewalski lótól származik. Rengeteg tulajdonságot örökölt tőle. Kitartóak és szívósak. Nagyon sokfelé elterjedt fajta. Hátaslóként használták őket, és még a mai napig is annak hasznosítják, csak ehhez még hozzátársult a málhás-, illetve fogatló szerepe is. A szíjalt hát a vadlovak örökségét mutatja. Ennek a fajtának a sörényét vágják, főleg azért, hogy mutatósabb legyen. Így feláll, és úgy vágják, hogy megmaradjon egy vékonyabb fekete csík. Az első méneskönyvet 1900-as évek elején adták ki. A Fjord egy igen sokoldalú és bátor póni. A fülei aprók, feje száraz, szemei nagyok, tulajdonképpen barátságos tekintetű. A nyak rövid, a váll izmos, a lapockák dőltek. A mar lapos, háta hosszú, melyen hátszíj húzodik. A törzs erős, lábai rövidek és erősek. A farok dús és vastag, a far terjedelmes.

 Marmagassága 135-150 cm körül van, övmérete 170-190 cm, színe a fakó.

Falabella

 A Falabella a világ legkisebb pónijának mondható. A XIX. századtól létezik a fajta, és ha minden igaz, Argentínából származik. Úgy tartják, hogy ez a fajta egy mutáció eredménye. A Falabella elnevezést egy indián telepes nagyapjáról kapta. Főként fogatlónak hasznosítják, illetve bemutatókon használják, de sokan csak tartás szempontjából vásárolnak Falabella lovat. A Falabella képes 30 évet is megélni. A fajta feltehetőleg a Criollo lovaktól származik, kinézetben is inkább őket testesíti meg, csak kisebbe. Megengedett marmagassága 86 cm. Súlyuk 23 kg-tól kiterjed a 110 kg-ig. Minden színben megengedett. A fajta egyébként Argentínából származik.

Gotland

 Melegvérű póni, mely a jégkorszak előtti időkből származik, hazája Svédország, Gotland. Ha minden igaz, a fajta leginkább a Tarpántól származik, de az utóbbi században feltehetőleg a fajta arab vérrel is keveredett. Az arab vérvonal a finomságot adta a fajtának, a Tarpán ugyanakkor az életerőt, keménységet. Sokhasznú póni, a mezőgazdaságban is szívesen használják, ugyanakkor hátas- és fogatlónak is. Gyorsak, kiválóan teljesítenek. A fej nemességet tükröz, sörénye és a farka dús, a nyak rövid, külseje gyakran tükrözi vissza alapítóját, a Tarpánt, a lapockák erősek, a paták kemények, a farok mélyen tűzött.

 Marmagasságuk 125-130 cm, színek: pejtől a fakóig terjedhet.

Hucul

 A Kárpátok "kis" pónija, melynek származási helyéről sokaknak megoszlik a véleménye. Egyesek magyar fajtának vélik, de ha más nemzetiségűeket kérdezünk, mást mondanak. Így, talán az a legjobb, ha megmarad bennünk a Kárpátok elnevezés, mert ami biztos, az az, hogy a Kárpátokban él. Melegvérű póni, de már a jégkorszak előtti időkből származik. Munkalónak tartják, fogat- és málháslónak. Nevét egy népcsoportról kapta. Helyét kiválóan megállja a hegyes területeken, utakon, dombokon. Kialakulására a Tarpán ló lehetett a legnagyobb hatással, illetve a Tarpán volt a kiindulási állomány. Úgy vélik, hogy a Tarpánt keleti vérvonalú lovak kísérték valamikor. Igénytelen fajta, a hidegben is megállja a helyét, ugyanakkor erős és tanulékony kis póni.  A fej nemes, közepes méretű, a nyak széles, közepesen hosszú, a mar lapos, a hát hosszú, a törzs rövid, a farok mélyen tűzött, ugyanakkor a farok és a sörény dús. Mellkasa mély, lábai erősek, ugyanez jellemzi a patát is.

 Marmagassága 135 cm körüli, színe a pej, tarka és a fakó.

Haflingi

Izlandi póni

 Izland szigetéről, a jégkorszak előtti időkből származik. Rendkívül híres a fajta az 5 jármódjáról (lépés, ügetés, vágta, poroszkálás, tölt). A fajta két fajtának köszönhetően alakult ki. A Tarpán a gyorsaságot adta a fajtának, a Fjord pedig a finomságot örökítette. Az első törzskönyvet 1920-ban adták ki. Magyarországon a fajtát egyébként nem régóta tenyésztik. 1999-től. A fajta kiváló hátas- és igásló. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy húslóként is hasznosítják. Feje nemes, nagy, szemei nagyok, élénkek, fülei kicsik, nyaka nem túl hosszú, marja kifejezett, fara széles és hosszú. Szárak rövidek, paták egészségesek.

 Marmagassága 130-140 cm körül van, minden színben megtalálható.

Konyik

 Melegvérű pónifajta, mely a jégkorszak előtti időkből származik, Lengyelország déli és keleti részéről. Neve lovacskát jelent. A kiinduló állomány a Tarpán fajta volt, mely a szervezeti szilárdságot is adta. Majd a fajtát keleti hatással, Arab fajtával javították. Nyugodt, könnyen kezelhető fajta, igénytelen a tartását tekintve. Feje száraz, nyaka rövid és erős, a mar nem túl kifejezett, a hát nem túl hosszú, de széles, a törzs erős, mély melkassal. A far erős és jól izmolt. A lábai erősek, patái kemények. Marmagassága 135 cm körül van, súlya 380 kg körül. Színe a fakó. Jellemző a fajtára a szíjalt hát. Fogat-, és könnyű igáslónak hasznosítják, de Lengyelországban félvadan is tartják őket.

Landesi

  E póni eredetileg félvad fajtának számított, s hazája a Bordeux-tól délre található Landes vidéke volt. A második világháború idején a katonák irtották őket, számuk megcsappant, valószínűleg ez az oka, amiért ma már nincsenek félvad példányok. Csak napjainkban kezdték gyerekpónivá átalakítani, s ez a törekvés egyre jobban érvényesül, mióta Franciaországban megalakultak a póniklubok. Ez a fajta szolgált alapul a francia hátas póni (Poney Francais de Selle) kialakításában is.

A fajta adatai:

Eredet: A jégkorszak előtti időkből

Származás: Franciaország

Küllem: Sodrott jelleg; egyenes hát; magasan tűzött farok; vékony lábak; kemény paták

Marmagasság: 120-135 cm

Szín: pej, sötétpej, sárga, olykor fekete

Használat: hátasló

Érdekesség: A landesi a pottock-kal rokon, amely egy bennszülött pónifajtának számít.

Merens

New forest póni

 Melegvérű pónifajta, mely a történelem előtti időkből származik New Forest-ből, Angliából. Sokoldalú póni. 1208-ban a fajtát Welsh pónival javították, mely az alkatra és az egészségre hatott. A tenyésztésben került 1765 körül Arab, Highland, Fell póni, Berber, Exmoor, Dartmoor. A Highland a méretet és keménységet adta. A tenyésztésbe Angol telivér is került, mely a mozgást és élénkséget javította. A fajta Britannia egyik legkeresetebb fajtája. Nevét magáról a helységről kapta. Lord Cecil idején valószínűleg Galloway is került a vérvonalba. A fajta első tenyésztőszervezete 1891-ben jött létre, az első méneskönyvet pedig 1899-ben adták ki. Bár a fajtába sok idegen fajta került, 1930-tól tiltották. Jellemző rá a hosszú, de alacsony lépés. Erős pónifajta, felnőtteket is képes vinni a hátán. Könnyen kezelhetőek. A fej intelligens, barátságos, közepesen nagy. Szemei nagyok, nem lehet csókaszemű. A nyak elegendően hosszú, lapockája dőlt, háta erős, a far jól izmolt, a lábak jó szerkezetűek, patái kemények. A csüdök erősek és nem hosszúak.

 Marmagassága 150 cm körül mozog, minden színben megtalálható, kivéve a tarkát és az albinót. Hátas- és fogatlónak hasznosítják.

Póló póni

  A póló póni egy lótípus, amit sem póni- sem pedig lófajtaként nem tartanak számon. A lovaspólót az angolok hozták be Amerikába és Európába, de ez a játék Indiából származik. A kezdetekben telivér apaságú pónikancákat fedeztettek eredeti angol póniménekkel, azonban mára a tenyésztési központ Argentína lett. Itt criollokat kereszteztek telivérekkel, majd az utódokat úgyszintén telivérrel „frissítették”, hogy a sebességet növeljék. Nemrég a quarter horse is szerepet kapott a póló póni tenyésztésében.

Rocky mountain póni

 Melegvérű fajta, a XX. századból ered, hazája USA, Rocky Mountains. A fajtát 1986 óta tartják nyílván. A fajta kialakulásában a Spanyol ló játszott nagy szerepet, de ez látni is a ló alkatán. Ugyanakkor észrevehető a hatás a jármódban és a színben is. Ugyanakkor a fajta jó vérmérsekletnek is örvend. Nagyon szeretik a lovasok, kiváló hátasló. Kényelmes a poroszkálásuk, és gyors ló. A fajta különlegessége még a színe. Nagyon ritka, nagyon érdekes, csokoládészín a jellemző rá, lenszőke farokkal és sörénnyel. A fej elegáns, szemei nagyok. A nyak hosszú, lapockák erősek, a törzs kerekded, a mar alacsony, a paták kemények és erősek.

 Marmagassága 150-155 cm körül van, hátaslónak hasznosítják.

Shetland póni

  A Shetland-szigetekről származik. Úgy gondolják, hogy a szigetekre emberek vitték be. Mivel a sziget el volt határolva, így kialakult egy önálló fajta. Az 1800-as évekig vadlovaknak számítottak. Az első Shetland Pony Stud Book Society 1831-ben alakult meg. Két típusa van. Az egyik a hidegvérű lovakhoz áll közelebb, mély és széles törzsű. A másik könnyebb típusú. Fejük arányos, homloka széles, fülei aprók, nyaka középhosszú, háta rövid, fara jól izmolt. Lábai rövidek és erősek. Sörénye és farka dús.  A könnyebb típusú 86 cm alatti méretű, míg a nehezebb típusú 87-107 cm magas. Minden színben megtalálható, de a leggyakoribb színe a fekete.

Welsh póni (cob)

 A Welsh fajtának alapvetően négy fajtája van. Ezek a következők:

"A" változat - Welsh mountain póni
"B" változat - Welsh riding póni
"C" változat - Cob típusú Welsh póni
"D" változat - Welsh cob póni

Ezek a változatok tulajdonképpen az elvárások alapján jöttek létre.

A fajta a XI-XII. században alakult ki, Wales-ben. Nemes megjelenésű, büszke tartású.

 Feje kicsi, nemes, homloka széles. Szemei nagyok, fülei aprók, egymáshoz közel állnak. Orrlyuka nagy, nyaka hosszú, a mar nem túl kifejezett, mellkasa mély, háta széles. Mellső lábai hosszúak, bokák jól fejlettek. Ezek az adatok általánosságban mind a 4 típusra jellemzőek.

Nagyon népszerűek az egész világon, mozgásuk energikus, és rendkívül kiegyensúlyozottak. Hosszú élettartamúak és nagyon jó munkakészséggel rendelkeznek.

 Megjelenésben tömegesebb, de kifejezetten pónis kinézetű.

Nyaka hosszú, lapockája erős, dőlt, bokaszőrök jellemzik. A "D" változattól csak méretekben tér el.

Marmagassága 137 cm körül van.

Főként a felnőttek használják tereplovaglásban, illetve hajtásra is alkalmas.