H-

Holland melegv�r�

A fajta a XX. sz�zadb�l ered. Haz�ja Hollandia. Kiv�l� sportl�. A fajta k�t fajt�nak a keresztez�s�nek k�sz�nheti l�t�t. Ez a Groningen, mely az er�s fart �r�k�tette, �s a Gelderlandi, mely a m�retet �s az akci�s �get�st �r�k�tette. V�g�l a fajt�t nemes�teni kellett, ehhez az Angol teliv�r j�rult hozz�. Tulajdonk�ppen a testalkaton jav�tott, mivel a Groningen �s a Gelderlandi alapb�l egy kiss� nehezebb test� l�fajta. De a fajt�ba ezen k�v�l ker�lt n�mi francia �s n�met melegv�r� v�rvonal is. Kit�n�en alkalmas �s elismert is mint d�jl�, illetve ugr�l�. Nyugodt v�rm�rs�klet�. A fej kiss� teliv�res, l�bai j� szerkezet�ek, pat�i j� alakul�s�ak.

Magass�ga: 170 cm 

 Sz�ne: minden sz�n elfogadott, kiv�ve a tark�t.

Hasznos�t�sa: h�tasl�k�nt

Hannoveri

 Eredete a XVIII. sz�zadra ny�lik vissza, melegv�r� fajta. N�metorsz�g, Hannover lova. A fajta teny�szt�se egy�bk�nt m�r a XVI. sz�zadban kezd�d�tt el. Meg kell eml�ten�nk II. Gy�rgy�t, aki a cellei m�nest alap�totta meg. A Hannoveri fajta alap�llom�nya Holsteini m�nek voltak. Helyi kanc�kat kereszteztek Holsteini m�nekkel. A teny�szc�l egy sokoldal� mez�gazdas�gi l� volt, de k�s�bb teliv�rt haszn�ltaka teny�szt�sben, hogy nemes�ts�k a fajt�t.  Majd a teny�szc�l megv�ltozott, a mez�gazds�gi l� ut�n �tv�ltottak a sportl� kialak�t�s�ra, �gy Trakehneni �s Angol teliv�r vonalat adtak a fajt�hoz. Az Angol teliv�r hat�s gyorsabb� tette a Hannoverit, a Trakehneni pedig az �leter�t adta. Nagy eredm�nyek bizony�tj�k a teny�szc�l el�r�s�t. Kiv�ll�an teljes�tenek d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban egyar�nt. J� v�rm�rs�klet�, er�s �s j� mozg�s� l�. Feje sz�raz, egyenes profil�, k�z�pmagasan illesztett. Nyaka hossz�, h�ta kiss� el�rem�lyedt, fara j�l fejlett. Lapock�ja hossz�, mellkasa m�ly, �z�letei sz�razak �s tiszt�k.

 Marmagass�ga:170 cm

Sz�ne:  minden 

Hasznos�t�sa:  h�tasl�nak

Holsteini

 N�metorsz�g, Holstein a haz�ja, innen is kapta nev�t. A XVII-XIX. sz�zadb�l ered. Kit�n�en teljes�t terepen, d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban egyar�nt. A kezdetekkor a Holsteini fajta egy nehezebb test� l� volt. Ebben a Holsteini-ben igencsak spanyol v�r volt megtal�lhat�. A XIX. sz�zadban azt�n v�ltoz�s �llt be. A nehezebb test� lovak ir�nti �rdekelts�g hanyatlott, �t�llt a k�nnyebb test�, kitart� lovakra. �gy a fajta kialakul�s�ban javar�szt Angol teliv�r �s Yokshire Coach horse is szerepet kapott. Teny�szt�szervezete egy�bk�nt 1960-ban alakult meg. Intelligens, megb�zhat�, k�nnyen kezelhet� l�fajta. Feje nemes, nagy, egyenes profil�, a nyak hossz� �s enyh�n �velt, a mar magas, mellkasa m�ly, h�ta hossz�, a far izmolt �s nagy. Az als�comb izmos �s er�s, a farok nem t�l magasan t�z�tt, pat�i nagyok.

Marmagass�ga: 170 cm 

Sz�ne:  minden, kiv�ve a tark�t, de a legelterjedtebb sz�nek a pej, jegyek el�fordulhatnak.

Hasznos�t�sa: h�tasl�nak

Hackney l�

 A fajta k�r�lbel�l a XVIII-XIX. sz�zadban alakult ki Angli�ban. Melegv�r�. A fajt�t el�szeretettel haszn�lj�k fogatban, show-kon �s �get�versenyeken. Els�sorban a l�tv�nyos �get�mozg�s��rt kedvelik, ez is volt a f� teny�szt�si c�l. Ugyanakkor a fajta mutat�s �s sz�pen teljes�t az �get�versenyeken is. A fajta k�t fajt�b�l alakult ki. A Norfolki �s a Yorkshirei �get� l�b�l. Azt tudni kell, hogy a Hackney fajta szoros rokons�gban van a Teliv�rrel. A Hackney fajt�nak a kezdetekkor k�t t�pusa alakult ki, egy k�nnyebb �s egy nehezebb, testesebb t�pus. A Hackney Teny�szt�k Egyes�lete 1883-ban alakult meg. A k�t fajt�b�l sz�pen lassan egy

 Megjelen�s�t tekintve igen kecses, gy�ny�r� alakot form�l. Legh�resebb egyb�k�nt az �get�mozg�s�r�l. A fej kicsi, f�lkosfej, kicsi f�lekkel �s nagy szemekkel. A nyak magasan illesztett, mellkasa m�ly, marja alacsony. H�ta k�z�phossz�. Jellemz� a fajt�ra az �gynevezett "z�szl�s faroktart�s". A mells� v�gtagok hossz�ak, akci�k mozg�s�ak. Ugyanakkor a h�ts� v�gtagok viszonylag r�videk.

Marmagass�ga: 155-160 cm

Sz�ne:  b�rmilyen sz�nben el�fordulhat, de leggyakoribb a pej. A tark�kat kev�sb� fogadj�k el.

Hasznos�t�sa: fogatl�nak �s h�tasl�nak