Kincsem

Kincsem (Kisb�r, 1874. m�rcius 17. – T�pi�szentm�rton, 1887. m�rcius 17.) t�bbsz�r�s d�jnyertes magyarorsz�gi versenyl�, a legy�zhetetlen „csodakanca”.

A legut�bbi id�kig �gy tudtuk, hogy Kincsem gr�f Blaskovich Ern� t�pi�szentm�rtoni birtok�n l�tta meg a napvil�got, de az �jabb kutat�sok sz�let�se hely�t m�r Kisb�rre teszik. Apja egy Cambuscan nev� import angol teliv�r volt, amelyet 1871-ben v�s�rolt meg Francis Cavaliero a kisb�ri m�nes sz�m�ra. Anyja Water Nymph, az ozorai Esterh�zy-m�nes kanc�ja volt, amelyet 1873-ban vittek Kisb�rre fedeztetni. Kincsem karrierje k�t�ves kor�ban, 1876-ban kezd�d�tt. Tr�nere az Angli�b�l Magyarorsz�gra, G�dre telep�lt Hesp R�bert volt. Akkor m�g nem sejtett�k, hogy m�r a neve is telital�lat, hiszen val�ban kincset �rt tulajdonos�nak, s�t az eg�sz nemzetnek is.

 

Kincsem f�nyk�pe, mellette tr�nere, Hesp R�bert

 

Legkedvesebb t�rsa egy fekete-feh�r n�st�ny macska (Csalog�ny) volt, amely n�lk�l Kincsem egyetlen verseny�re sem volt hajland� elindulni. Legend�k keringtek arr�l, hogy milyen k�ts�gbeesetten kereste Kincsem eg�sz ist�ll�szem�lyzete a boulogne-i kik�t�ben elk�borolt macsk�t. Kincsem kiss� „bogaras” �s k�nyes j�sz�g volt, k�l�n�sen a v�zre volt �rz�keny. Ismertt� v�lt a t�rt�net, mik�nt siker�lt a baden-badeni versenyp�lya k�zel�ben megfelel� vizet tal�lni, mivel a m�r egy napja szomjaz� Kincsem r� sem heder�tett az addig felk�n�lt iv�v�zre. �lete sor�n vonaton beutazta f�l Eur�p�t. Legnagyobb sikereit Magyarorsz�gon, Ausztri�ban, N�metorsz�gban, Angli�ban �s Franciaorsz�gban �rte el. 1876. j�nius 21. �s okt�ber 29-e k�z�tt versenyzett �s nyert Pr�g�ban, Hamburgban, Hannoverben, Frankfurtban, Baden-Badenben, B�csben, Sopronban �s Budapesten. H�rom�vesen gy�z�tt az osztr�k derbin, Pozsonyban, Baden-Badenben �s a budapesti Magyar St. Leger futamain is. N�gy�vesen B�csben kezdte a versenyszezont, 1878. �prilis 22-�n. Addig 27 versenyen indult veres�g n�lk�l. Egyed�l a francia teny�szt�s�, 4 �ves Verneuilt tartott�k hasonl� k�pess�g�nek. Augusztus 1-j�n a Goodwood Cup futamon Kincsemnek Verneuil-jel kellett volna ki�llnia, aki el�z�leg megnyerte az Ascot Gold Cup-ot. A verseny el�tti napokban azonban Verneuil megs�r�lt, �gy Kincsem k�nnyen gy�z�tt. Egyik nevezetes fut�sa szeptember 9-�n Baden-Badenben t�rt�nt. Gr�f Hugo Henckel lova, Prince Giles The First fej-fejt v�gzett vele, a b�r�k holtversenyt �llap�tottak meg. Blaskovics Ern� nem fogadta el ezt az eredm�nyt. Abban az id�ben, ha az egyik tulajdonos nem fogadta el az eredm�nyt �s a d�jat sem akarta megfelezni, k�rhett�k az �jrafut�st. Egyes forr�sok szerint r�gt�n ezut�n a k�t l� lefutotta m�g egyszer a futamot, �s ekkor a kit�n� form�ban l�v� Kincsem hat hosszal megnyerte a 3200 m�teres t�vot. Kincsem e tekintetben nem tartozott a gyeng�bbik nemhez, hiszen gyepen az �sszes m�nt is cs�fosan megverte, ak�r egy kilom�tern�l r�videbb, ak�r 4000 m�ter volt a verseny t�vja. �t�vesen tizenk�tszer �llt starthoz, t�bbek k�z�tt Berlinben, Frankfurtban �s sokadszorra Baden-Badenben. Kincsemet hat�vesen is futtatni szerett�k volna, de a felk�sz�l�sek sor�n kider�lt, hogy l�bai nem eg�szs�gesek, �z�letei elkoptak. �j korszak kezd�d�tt a sz�m�ra: ez�ttal teny�szkancak�nt bizony�thatott. T�pi�szentm�rtonba sz�ll�tott�k, ahol �t csik�t ellett. Ebb�l h�rom a h�res m�n, Buccaneer ut�dja, kett� pedig egy Doncaster nev� m�nt�l sz�letett. Kincsem els� ivad�ka, Budagy�ngye 1882-ben j�tt vil�gra. Ez a kanca is k�s�bb sok gy�zelmet tudhatott a mag��nak. K�vetkez� csik�ja Buccaneert�l, Ollyan Nincs (szint�n kanca), sok sikert �rt el a versenyp�ly�kon. 1884-ben Kincsem r�vid „sz�netet tartott”, de a k�vetkez� �vben vil�gra j�tt Talpra Magyar. A cs�d�r eredm�nyes fedez�m�n lett. 1886-ban megl�tta a napvil�got Kincs�r Doncastert�l. A fiatal cs�d�rt be akart�k nevezni a n�met derbire, de korai pusztul�sa miatt nem �rhetett el eredm�nyeket. A csodakanca utols� ut�dja Kincs volt, amelyet 1887-ben ellett. Kincs l�nya, Napf�ny k�s�bb eredm�nyes versenyz�v� v�lt. Utols� ell�se ut�n Kincsem eg�szs�ge meggyeng�lt, gyomor �s b�lg�rcs�k k�nozt�k. 1887. m�rcius 17-�n, tizenharmadik sz�let�snapj�n egy s�lyos k�likaroham k�vetkezt�ben m�lt ki a magyarok legend�s teliv�rje. Kincsem tereb�lyes csal�df�t hagyott h�tra, melyen magyar �s nemzetk�zi nagyd�jak �s futamok gy�zteseit tal�ljuk. V�rvonala, f�leg N�metorsz�gban, a mai napig tov�bb �l, b�r Kincsem egyik lesz�rmazottja sem �rte el �sanyja kiv�teles eredm�nyeit. A kanc�k r�sz�re rendszeres�tett legnagyobb angol teny�szversenyt, az Oakst 1974-ben – Kincsem sz�let�s�nek centen�rium�n – Polygamy, Kincsem tizenharmadik anya�gi lesz�rmazottja nyerte.

Sikerei

�lete sor�n, k�t- �s �t�ves kora k�z�tt, n�gy teljes szezonon kereszt�l 54 versenyen indult �s Eur�pa legjobbjait verve mindig gy�z�tt, ezzel a teliv�rteny�szt�s t�rt�net�nek legend�s alakj�v� v�lt. Teljes�tm�ny�t soha egyetlen versenyl� sem tudta el�rni, ezzel az eg�sz magyar versenyl�teny�szt�snek szerzett vil�gh�rnevet. Lesz�rmazottai eljutottak a vil�g neves teny�szt�ist�ll�iba. Sz�mos versenyt neveztek el a csodakanc�r�l olyan orsz�gokban is, ahol a kanca �lete sor�n meg sem fordult. A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-p�lya bej�rat�n�l 1977-ben fel�ll�tott�k a csodakanc�t �br�zol� �letnagys�g� bronzszobrot, T�th B�la alkot�s�t. T�pi�szel�n, a Blaskovich csal�d kast�lym�zeum�ban is megtal�lhat�ak a legh�resebb magyar versenyl� eml�kei. Csontv�za a budapesti Magyar Mez�gazdas�gi M�zeumban van ki�ll�tva, ahol megtekinthet�k kit�ntet�sei, �rmei is. K�lf�ld�n „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda n�ven ismerik. A teliv�rteny�szt�s egyik k�zpontj�nak sz�m�t� angliai Newmarket m�zeum�ban (Horse Racing Museum) fel�ll�tott�k a magyar kanca szobr�t, a t�rl�kban pedig karrierj�nek dokumentumai l�that�k. M�r �let�ben nev�t viselte a f�v�rosi palota, ma is nagyd�jakat rendeznek a tisztelet�re, a budapesti l�versenyp�lya pedig h�rom �vtizede a nev�t viseli. A t�pi�szentm�rtoni lovasparkot is Kincsemr�l nevezt�k el; itt k�l�n m�zeum gy�jti a versenyl� eml�keit. B�r Kincsem �sei t�bbnyire brit sz�rmaz�s�ak voltak, a s�t�ts�rga kanca m�gis a magyar teny�szt�s eredm�nye �s mind a mai napig t�k�letes p�ld�ja a fajt�nak.

Imperial

Imperi�l (Kisb�r, 1960. febru�r 14. - Kertesk�, 1989.) a 20. sz�zad egyik legjobb teny�szt�s� magyar versenylova.

1960. febru�r 14-�n sz�letett a kisb�ri m�nesben. Teny�szt�je R�doki J�zsef, a m�nes �jj�szervez�je. Az angol teliv�r m�n apja a kiv�l� versenyl� Imi, anyja az olasz importb�l v�s�rolt kanca, Hurry. Az aranysz�r� pej cs�d�rt m�r fiatalon f�lreismert�k. A szak�rt�k rossz v�lem�nyeket �rtak r�la, mivel nem volt "tipikus" teliv�r. A nagy termet� cs�kaszem� m�n els� r�n�z�sre nem �g�rt sokat: homlok�t�l a sz�j�ig sz�les h�k�val d�sz�tett s�rga sz�re, �l�nks�ge �s kesely l�bai nem jellemz�k a j� teliv�rekre. A hippol�gusok szerint az ilyen jegyekkel rendelkez� lovak "puh�k", s�r�l�kenyek, nem szeretnek k�zdeni, versenyz� k�pess�g�k sem j�. Imperi�l egy fiatal tr�nerhez, Aperianov Zakari�shoz ker�lt, az � keze alatt futotta be fantasztikus p�lyafut�s�t. M�r az els� versenyeken r�c�folt a kin�zet�t illet� babon�ra. 3 verseny�vadban - 1962-1964 k�z�tt - nem akadt ellenfele a versenyp�ly�n, Magyarorsz�gon veretlen maradt. 26-szor startolt, 21-szer nyert. Megnyerte az Osztr�k Derbyt, a Magyar Derbyt, a Szocialista Orsz�gok Nagyd�j�t, k�tszer az Ausztriai D�jat. Legnagyobb sikere egy 2. helyez�s a Baden-Badeni Nagyd�jon. M�r a 2 �vesen megnyert Ausztriai D�jbeli 6 hosszas gy�zelm�re felfigyeltek a szak�rt�k. Abban az �vben futott Pr�g�ban, s�t Magyarorsz�gon is gy�z�tt. 3 �vesen 2 derbyt nyert magyar p�lyarekorddal, majd Baden-Badenben 12 lovas nemzetk�zi mez�nyben az eg�sz n�met �lg�rd�t, francia �s olasz lovakat leel�zve 1 hosszal kapott ki egy k�s�n �r�, 5 �ves angol teliv�rt�l, Espressot�l. Ez olyan nagy siker volt, hogy 1963 �sz�n Espressoval egy�tt megh�v�st kapott a vil�g 11 legjobb lov�nak megm�rettet�s�re Washington D.C.-be. Imperi�l egy f�raszt� id�nnyel a l�baiban meg�rkezett az ellent�tes ir�ny�, balkanyaros versenyp�ly�ra. Ez a futam m�r er�snek bizonyult a sz�m�ra, Espresso negyedik lett, Imperi�l a szovjet fedez�m�n Ivory Tower m�g�tt hetedik helyez�st �rt el. �gy is megel�z�tt h�rom lovat a vil�g 10 legjobb versenylov�nak tartott teliv�rjei k�z�l. 4 �vesen m�r eur�pai h�ress�gk�nt �nnepelt�k orsz�gszerte. 1964-ben �jabb n�metorsz�gi nagyd�jgy�zelmek ut�n Skandin�vi�b�l is gy�ztes tr�fe�val, a malm�i Jubileumsl�pming serleg�vel t�rt haza. Abban az �vben hatszor nyert, egyszer kikapott a kiv�l� n�met Mercuris-t�l. Ezut�n ism�t Baden-Badenben futott, ahol Espresso gy�z�tt, Imperi�l nem �rt el helyez�st. Ezzel p�lyafut�sa befejez�d�tt, elkezd�d�tt viszont nagyszer� teny�szkarrierje. B�r k�pess�geit a szakemberek szerint nem haszn�lt�k ki megfelel�en, m�gis sokszor fedez�m�n sampion, 8 derbygy�ztes apja. 5 �vesen m�r nem versenyzett, l�bai kif�radtak �s meggyeng�ltek. Csaknem negyedsz�zadot t�lt�tt a Di�spusztai, majd a bakonyi Kertesk�i M�nesben teny�szm�nk�nt. 531 ut�dja k�z�l 348 indult versenyen, �sszesen 900 d�jat nyertek Magyarorsz�gon �s vil�gszerte. Ivad�kai 12 Magyar Derbyt nyertek, Prince Ippi nev� fia egy Prinzess Addi nev� n�met kanc�t�l Eur�pa-d�jat nyert K�lnben �s Gran Premio d'Itali�t Mil�n�ban. M�sik csik�ja, Immer pedig 4 alkalommal lett a legeredm�nyesebb apam�n Ausztri�ban. 1968-ban Imperi�l csik�ja, Isztorpirin Magyar Derbygy�ztes volt. A 2. �s 3. helyen is Imperi�l-csik�, Rusztan �s Inda �rt c�lba. Imperi�l toronymagasan nyerte az az�vi apam�n-statisztik�t. Tal�n m�g t�bb eredm�ny is sz�lethetett volna, ha a cs�d�r nem olyan v�logat�s: a sz�rke kanc�kat kedvelte legink�bb, �m azokb�l kev�s van a teliv�rek k�z�tt. �gy sokszor megesett, hogy fedeztet�skor egyfajta afrodizi�kumk�nt sz�rk�vel kecsegtett�k, majd a d�nt� pillanatban m�s, kijel�lt kanc�t toltak el�. A legend�s Imperi�l 1989-ben Kertesk�n pusztult el. Az eg�sz nemzet gy�szolta.