Ardenni

A fajta az egyik legr�gebbi hidegv�r� a vil�gon. Sz�rmaz�s�t k�t helysz�nre vezethetj�k vissza. Franciaorsz�g - Ardennekbe �s Belgium - D�lkeleti r�sz�re. A fajta olyan r�gi, hogy ismert volt Julius Caesar idej�ben, aki er�szeretettel haszn�lta a fajt�t a hadi esem�nyekben. A XIX. sz�zadban k�t t�pusa alakult ki ennek a fajt�nak. Az egyik egy k�nnyebb, �l�nkebb ig�sl�, a m�sik t�pusa viszont egy nehezebb ig�sl�, mely ugyanakkor lassabb, de sokkal er�sebb. K�s�bb azt�n a hadi esem�nyekr�l �tv�ltott�k ezt a fajt�t a mez�gazdas�gra. Egy�bk�nt az Ardenni fajta egyik t�pus�t 1965 �ta �n�ll� fajt�nak is elfogadj�k, s�t, tekintik. Ez az �szak-Ardenni fajta. A sok keresztez�ssel k�l�nb�z� vonalak alakultak ki. A fajta egy�bk�nt az Erdei l�t�pusb�l alakult ki, mely a m�reteket adta �s a testt�meget, ugyanakkor a tanul�kony term�szetet adta.Kem�ny fajta, mely nagyon tanul�kony, er�s, k�zel kezelhet�. F�k�nt a h�s��rt, �s mez�gazdas�gban val� haszn�lat��rt teny�sztik. Neh�z ig�sl�. A fej ar�nyos, egyenes, nyaka izmos, szemei nagyok, kiemelked�k. H�ta sz�les, izmolt, ugyanakkor r�vid, sz�les �gy�kkal, dupla farral, sz�les mellkassal. L�bai er�sek, j� csontozat�, hossz� �s d�s bokasz�rrel �s farokkal.

Marmagass�ga k�r�lbel�l 157-160 cm, s�lya 1 tonna k�r�l van.A legjellegzetesebb sz�ne a deres, pejderes, ugyanakkor el�fordulhat s�rga, fekete �s pej sz�nben is.

A fajta nagy szerepet j�tszott a Magyar hidegv�r� kialak�t�s�ban is.

Brabanti

Hidegv�r� l�, mely az I-II. sz�zadb�l ered. Sz�rmaz�si helye Belgium, Brabant, illetve Flandria. A fajta nem t�l ismert. USA-ban teny�sztik nagyon sokan, �s m�gis fontos hidegv�r� l�. A fajta kialakul�s�ban f�leg a Flandriai l� j�tszott szerepet, mely er�s, t�meget �s a sz�nt �r�k�tette. Ugyanakkor a Flandirai l� nemcsak a Brabantra volt nagy hat�ssal, hanem t�bbek k�z�tt a Shire, Clydesdale, �s a Suffolk punch faj�ra is hat�st gyakorolt. A Brabant lesz�rmazottja az erdei l�nak. A belga teny�szt�k egy olyan fajt�t akartak kialak�tani, mely megfelel a k�rnyezetnek, a helyi �ghajlatnak �s t�bbek k�z�tt a talajnak. Rokonteny�szt�st folytattak. Intelligens, kedves fej, amely ugyanakkor sz�gletes �s egyenes, de m�gis kicsi a testhez k�pest. Nyaka r�vid, er�s, lapock�k izmosak, h�ta er�s, kerek farral. Teste er�s, z�m�k. L�bak v�g�n bokasz�r�k tal�lhat�ak, melyek hossz�ak. L�bai er�sek, nem hossz�ak.Marmagass�ga: 170-180 cm.

Deres �s s�rga sz�nben tal�lhat� meg. Neh�z ig�sl�nak hasznos�tj�k.

Boulognei

 Ez a hidegv�r� fajta. I-II. sz�zadb�l ered. Finom, ugyanakkor nemes kin�zet�, f�leg a fej�t tekintve. Franciaorsz�gb�l, Boulogne-b�l sz�rmazik. A XIV. sz�zadban haszn�lt�k �ket f�k�nt a harcokban. Sz�ks�g volt egy er�s fajt�ra. N�velni akart�k a testt�meg�t, �s a magass�g�t. A XVI. sz�zadban azt�n spanyol lovakkal keresztezt�k. A XVII. sz�zadra a Boulognei-nek k�t fajt�ja alakult ki. Egy neh�z ig�sl� �s egy k�nnyebb t�pus. A fajta a Spanyol, az Arab, �s az Erdei l�b�l alakult ki. A Spanyol l� f�leg a v�gtagokat jav�totta, �s a mozg�st. Az Erdei l� a t�meget �s m�reteket adta. Az Arab pedig finom�tott a fajt�n. A feje finom, keleti hat�st t�kr�z. Homloka sz�les, lapos. Szemek kint �l�k. F�lei kicsik. Nyaka vastag, s�r�nye finom sz�l�, d�s, k�t oldalra hajl�. B�re v�n�s rajzolat�. Sz�gye sz�les. Marja kifejezett, lapock�ja meredek, farka magas t�z�s�. Bok�ja nem t�l sz�r�z�tt. Mozg�sa ugyanakkor akci�snak mondhat�. L�bsz�rai vastagok.

Marmagass�ga: 155-170 cm, s�lya: 500-700 kg.

Sz�ne: f�leg sz�rke, de el�fordulhat s�rga, �s pej sz�nben is.

F�leg a sz�ll�t�sban haszn�lt�k a fajt�t. Ma is neh�z ig�sl�nak hasznos�tj�k, de f�leg h�sl�nak tartj�k, �s most m�r hobbil�nak is sz�vesen tartj�k.

Clydesdale

Hidegv�r�, �s a XVIII. sz�zadb�l ered az Egyes�lt Kir�lys�gb�l. A fajta 1877. ut�n jelent�sen elterjedt, �s ez nagy bev�telt jelentett. Importokkal pr�b�lt�k a fajt�t kialak�tani, el�g sok orsz�gb�l import�ltak. Igyekeztek a l� m�ret�t n�velni. Nagy m�rt�kben haszn�ltak Shire lovat a teny�szt�sben. A XIX. sz�zadra v�g�l �n�ll� fajta lett. (A fajta legink�bb a Shire l�nak, mely f�leg a m�retet �r�k�tette, �s a Flamand l�nak k�sz�nheti, mely szint�n a m�retet �s a t�meget adta.) Kin�zetre finomabb mint a t�bbi hidegv�r� t�rsa. J� mozg�s�, nagyon hasonl�t a Shire l�ra, de ann�l kicsit finomabb. Feje k�z�pnagy, egyenes profillal, mely n�ha f�lkosfej, ugyanakkor homloka sz�les. A nyak hossz�, izmos, de hosszabb a Shire-�n�l. D�lt lapock�ja alkalmass� teszi a gyors mozg�st. Marja kifejeztt, h�ta k�z�phossz�, a far izmos, nagy. L�bai hossz�ak, jellemz� r� a "tehenes-�ll�s", mely nem hiba. L�bv�g�n bokasz�r�k tal�lhat�ak, mely finom sz�l�ak. Pat�i kem�nyek, szab�lyosak.

Marmagass�g 168-170 cm, s�lya kb. 1000 kg, sz�nei a pej, deres, esetleg fekete �s sz�rke. Jegyek a legt�bb esetben el�fordulnak n�la.

Neh�z ig�sl�.

J�tlandi

D�ni�b�l, a J�tland-f�lszigetr�l sz�rmazik a XII. sz�zadb�l. Hidegv�r� fajta. A fajta kialakul�s�ban a legnagyobb szerepet a Suffolk Punch j�tszotta, mely a sz�nt �s z�m�k testet �r�k�tette. A XIX. sz�zaban Clevelend Bay-jel �s Yorksiheri kocsil�val keresztezt�k, �gy nyerte el a mai k�llem�t. A Suffolk Punch csak a 1860-as �vekben kapta meg szerep�t, mely a legnagyobb hat�ssal volt a fajt�ra. Gyors, k�zepes neh�z ig�sl�. Ig�sl�nak �s kocsil�nak haszn�lj�k, nagy seg�ts�g volt a mez�gazdas�gban. M�ra a fajta egyedsz�ma kicsit lecs�kkent. A bokasz�r nem felt�tel, ugyanis van olyan, amelyiknek teljesen hi�nyzik, egy�bk�nt hossz�, durva sz�rzet bor�tja a sz�rakat. A fej neh�z de tetszet�s, a nyak k�z�phossz�, illetve r�vid �s vastag, a mar nem kifejezett, a h�tba ny�lik. A lapocka izmos, mellkasa m�ly, a h�t egy�bk�nt hossz�, a t�rzs kerek. A far er�s, j�l izmolt, a v�gtagok r�videk, pat�i kem�nyek. �z�letei burkoltak.

Marmagass�ga 155-165 cm k�r�l van, s�lya 750-900 kg. Szinte csak s�rga �s s�t�ts�rga sz�nben fordul el�, mely tulajdonk�pen a Suffolk Punch hat�sa. Ig�sl�nak hasznos�tj�k.

�szak - sv�d hidegv�r�

 Sv�dorsz�gb�l sz�rmazik, a XIX. sz�zadb�l. Ezt a fajt�t �ltal�ban ig�sl�nak haszn�lj�k, remek munkaer�t biztos�t a mez�gazdas�gban. Kis termet�, de z�m�k �s er�s. A fajta k�t fajt�nak k�sz�nheti l�tez�s�t. Az egyik a D�le Gudbrandsdal, mely �l�nks�get adott, a m�sik pedig az Erdei l�. Tulajdonk�ppen ez volt az kiindul� �llom�ny.J� term�szet�ek, kiv�l� munkaer�k, er�sek �s b�trak, ugyanakkor hossz� �let�ek �s ellen�ll�ak.A fej �s a f�lek nagyok, a nyak r�vid �s sz�les, a lapcok�k d�ltek, a mellkas j� m�lys�g�, a far csapott �s kerek, a v�gtagok r�videk �s eg�szs�gesek.

B�rmelyik sz�nben el�fordulhat, kiv�ve a tark�t. F�k�nt ig�sl�nak hasznos�tj�k.

N�ri l�

 Hidegv�r� fajta, mely a XVI. sz�zadb�l sz�rmazik. Ig�sl�nak hasznos�tj�k, igen k�zkedvelt fajta, Eur�pa egyik legr�gibb hidegv�r�je. Haz�ja Ausztria �s K�z�p-Alpok. Nev�t Noricumr�l kapta. A fajta �se m�lh�sl� �s harcil� volt. 1565 �ta tartj�k ny�lv�n, de jav�tani kellett a m�retet, melyet Burgundi fajt�val pr�b�lt�k v�grehajtani, Spanyol lovat is haszn�ltak a jav�t�sra, mely ink�bb a mozg�st jav�totta. M�r 1688-t�l megpr�b�ltak a fajtatiszta teny�szt�sre odafigyelni. Pr�b�lt�k a fajt�t melegv�r�ekkel is jav�tani, de ez nem v�lt be. 1802-t�l a teny�szc�l egy j� ig�s fajta kiteny�szt�se volt. Tov�bbi jav�t�sokat szerettek volna a fajt�n v�grehajtani, melyet Clydesdale-lel, Belg�val, Yorkshire-i m�nnel pr�b�ltak v�ghez vinni. �m ez megintcsak nem vezetett a c�lhoz. M�ra mivel a mez�gazdas�gban m�r nem igaz�n haszn�lj�k a g�pes�t�s miatt, megpr�b�lj�k a fajt�t �tvinni a lovassportokba is, kiz�r�lag ennek a fajt�nak k�l�n is rendeznek military, fogat �s m�g d�jlovagl�s versenyt is. Er�s, kem�ny fajta. Feje finom, egyenes, orrny�l�sok t�gak. Szemei �l�nkek, f�lei mozg�konyak. Nyaka k�zepesen hossz�, j�l izmolt, marja alacsony. Mellkasa m�ly, teste z�m�k, h�ta hossz�, fara terjedelmes �s bar�zd�lt, enyh�n csapott. Farka m�lyen t�z�tt, v�gtagok szab�lyosak �s er�sek.

Marmagass�ga 170 cm k�r�li, sz�rk�rm�rete 22-24 cm, s�lya 650-680 kg. Minden sz�nben megtal�lhat�, de leggyakoribb sz�ne a pej, fekete, s�rga �s tarka.

Olasz hidegv�r�

 Eredet: Eur�pa - Olaszorsz�g

T�rt�nete: A 19. sz�zad m�sodik fel�ben alakult ki �szak-Olaszorsz�gban, Ferrara-ban. Neapolitan, Arab �s Hackney lovakat kereszteztek, az eredm�ny egy akt�v, k�nny�s�ly� ig�sl� lett. K�s�bb a nehezebb farmokon sz�ks�g volt egy neh�z fogatl�ra, �gy a teny�szt�k �j v�rt vittek bele, mely a Boulonnais volt. A fajt�t azt�n Agricultural Heavy Horse-nak (Mez�gazdas�gi ig�sl�) is nevezt�k. Az 1920-as �vekben Bretont is haszn�ltak a teny�szt�sben, �s �gy kialakult a mai Italian Heavy Draught, mely h�res az alkalmazkod�s�r�l �s az �gyess�g�r�l, ugyanakkor a j� gyorsas�g�r�l is kocsih�z�s k�zben.

Percheron

Shire