A-

Anglo-arab:

 N�pszer� h�tasl�. Ahogy a neve is mutatja, legnagyobbr�szt Arab, �s Angol teliv�r kapott szerepet a kialakul�sban. Mindkett�b�l legal�bb 25% tal�lhat� meg ebben a fajt�ban. Ebb�l a k�t fajt�b�l a legjobbakat �r�k�lte. Ezt a melegv�r� lovat az Egyes�lt Kir�lys�gban, �s D�l-nyugat Franciaorsz�gban teny�sztett�k ki. Ezt a fajt�t mintegy 150 �ve teny�sztik a franciaorsz�gi m�nesekben. A m�nesk�nyvbe kiz�r�lag azokat a fajt�kat veszik fel, melynek v�r�ben 25% arab g�nh�nyad tal�lhat�, �s �sei Arab, Angol teliv�r, vagy Anglo-Arab l�. M�ra a fajta Franciaorsz�gon k�v�lre is elterjedt.  K�zepes testt�meg�, szik�r, eleg�ns. Egyre ink�bb kezd hasonl�tani a teliv�rhez. Harmonikus fel�p�t�s�. Feje egyenes, nyaka hossz�, vagy k�zepesen hossz�, �s k�z�pmagasan illesztett. Lapock�k d�ltek, d�l�se szint�n a teliv�rre jellemz�. A mar kifejezett, h�ta feszes, sz�gye k�zepesen izmolt. A h�ts� v�gtagok a kiv�l� v�gtamozg�st teszik lehet�v�. �lkapcsa nem h�sos. Feje teliv�r hat�s�. Fara hossz�. J� min�s�g� csontozat, szab�lyos l�bsz�rszerkezet jellemzi.

Marmagass�ga :160-170 cm k�z�tt van. Sz�rm�rete kb. 20-21 cm.

Sz�nei: pejt�l a s�rg�ig �s sz�rke.

H�tasl�nak hasznos�tj�k. Galopp j�rm�dban sz�vesen versenyeznek vele. Kedvelt versenyl�.

Angol-teliv�r

 Ez a fajta, mely jelleg�t tekintve egy melegv�r� l�, a XVII-XVIII. Sz�zadban alakult ki az Egyes�lt Kir�lys�gban, Angli�ban. A vil�g leggyorsabb, leg�rt�kesebb fajt�ja. Sz�mos fajta kialakul�s�ban, keresztez�s�ben j�tszott szerepet. F�k�nt a sportl�teny�szt�sben j�tszott nagy szerepet. Nagy szerepe van a l�versenyz�sben is. A kiindul� �llom�nyt a Galloway adta. Ezen k�v�l m�g k�t fajta j�tszott nagy szerepet az Angol teliv�r kialakul�s�ban. Ez a Spanyol l�, �s Arab l�, mely temperamentumot, min�s�get �r�k�tett, �s eg�szs�get. Az Angol teliv�rt tartj�k a legnemesebb fajt�nak. Magyarorsz�gon az angol teliv�r meghonos�t�sa Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik. Erre a fajt�ra jellemz�, hogy az egy�b l�fajt�k azonos testr�szeivel �sszehasonl�tva hosszabbak. B�tor, �m egyes egyedek neh�z term�szet�ek, idegrendszer�k kiss� t�lfesz�tett. Feje sz�raz, mar hossz�, izmos, kiemelked�, lapock�ja hossz�, er�s, d�lt, j�l izmolt. Eleg�ns nyak, t�rt nyer� v�gtaugr�st tesz lehet�v�. Mellkasa m�ly, �gy�ka feszes, v�gtagjai j�l inaltak, hossz�ak, finomak. Gyorsak, mely a h�tuls� hossz� l�baknak k�sz�nhet�.Marmagass�ga 150-170 cm k�z�tt van. Sz�rk�rm�rete 20 cm k�r�l van.

Sz�nei: B�rmilyen sz�n, kiv�ve a tark�t. Jellemz� sz�ne a pej, s�rga, fekete, sz�rke.

H�tasl�nak alkalmazz�k, illetve f�k�nt a l�versenyek v�gett tartj�k. K�t �ves teliv�rekkel m�r versenyeznek. A vil�g legelterjedtebb kult�rfajt�j�nak tartj�k sz�mon.

Akhal-tekini

 Ez az �rdekes, titokzatos l�fajta T�rkmeniszt�nb�l sz�rmazik. A 3-as t�pus� l�nak a modern megfelel�je. Jelleg�t tekintve Arab. B�re �s sz�re alkalmazkodott a sivatagi meleghez, �gy a v�kony b�r �s finom sz�r jellemzi. T�rkmeniszt�n ter�let�n az Akhal-Tekini feltehet�leg m�r 3000 �vvel ezel�tt l�tezett. Val�sz�n�nek tartj�k, hogy rokona az arab Munaghi versenyt�rzsnek. Nev�t a Kaped-dag hegys�g �s a Kora-kun sivatag k�z�tti, Ahalnak nevezett o�zisr�l, �s a teke nev� t�rzsr�l kapta. A fajta fejl�d�s�re a XX. Sz�zad nagy hat�ssal volt. Dokumentumok maradtak r�nk ezekb�l az id�kb�l nagy versenyz�kr�l �s nagy �r�k�t�kr�l. A Korak�r�m-sivatag o�zisaiban teny�sztik. Ashabad a k�zpontja. Sok fajta v�rvonal�ban tal�lunk Akhal-Tekini v�rvonalat, de saj�t fajt�ja idegen v�rrel nem keveredett. Sikertelen�l pr�b�lt�k Teliv�rrel keresztezni. A T�rkm�nek f� c�lja a fajt�val a versenyz�s volt. A felk�sz�t�sre nagyon odafigyeltek. Az id�j�r�st�l (meleg �s hideg) nemzettakar�val v�dt�k. �rp�val, toj�ssal, lucern�val, birkazs�rpog�cs�val etett�k �ket. Megjelen�s�t tekintve sokan furcs�nak, k�l�nlegesnek tartj�k. Nem �ppen az a kimondott "nyugati l�ide�l". Hatalmas teljes�tm�nyre k�pes sivatagi k�r�lm�nyek k�z�tt is. Feje nagys�g�t tekintve v�ltoz�, de egyesen orrprofil�, nagy szemekkel, �s sz�les orrlyukakkal, egym�st�l t�vol �ll� f�lekkel. El�fordulhat kosfej is a fajt�ban. Hossz�, v�kony nyak jellemzi, mely a fejjel 45 fokos sz�get z�r be. A fej t�z�tts�g�t tekintve magasan t�z�tt. Nyak�t "szarvasnyaknak" is nevezik, hossza szint�n v�ltoz�. H�ta hossz�, "cs� alak�", mely kiss� el�rem�lyedt. Mellkasa nem t�nik m�lynek. V�gtagjai hossz�ak. Alkata miatt kifejezetten k�nyelmes l�nak tartj�k a lovagl�s szempontj�b�l. Pat�i kicsik, kem�nyek �s szab�lyosak.

M�ret�t tekintve 160 cm a marmagass�ga. Sz�rk�rm�rete 20 cm, �vm�rete 170 cm k�r�li.

 Minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�tel a tarka. Aranys�rga sz�ne, mely f�mesen csillog, a fajta egyedi saj�toss�ga.

Az Akhal-Tekinit h�tasl�nak hasznos�tj�k, �s sz�vesen versenyeznek is ezzel a fajt�val. Tulajdonk�ppen ma m�r teny�szt�s�nek az els�dleges c�lja a versenyl�-teny�szt�s.Sz�muk kev�s. Magyarorsz�gra is mind�ssze hat m�n ker�lt. Fajtatiszta �llom�ny Magyarorsz�gon ma m�r viszont nincs.

Alter-real

 A fajta a XVIII. Sz�zadban alakult, a kir�lyi h�z sz�m�ra. Portug�li�b�l, Alterb�l sz�rmazik. Kiv�l�nak tartott�k a klasszikus iskolamunk�ra termete �s mozg�sa miatt. A kir�lyi udvarban kocsil�k�nt haszn�lt�k, eleg�ns megjelen�st adott. Ezen k�v�l katonai haszn�latra is megfelelt. A lovak t�bbs�ge az 1804-1814 k�z�tti h�bor�ban francia zs�km�nny� v�lt. Mivel hi�ny l�pett fel, a m�nes megsz�nt. Ezut�n m�s fajt�kkal pr�b�lt�k helyre hozni, de egyik keresztez�si k�s�rlet sem v�lt e. A fajta majdnem elpusztult. A kir�ly lovait is sz�lnek eresztett�k. �m egy andal�z importnak k�sz�nhet�en a fajta nem pusztult ki. Siker�lt k�t Alter-real egyedet megmenteni, �s vonalteny�szt�st v�gezni. A fajta teny�szt�s��rt 1932 �ta a Portug�l Mez�gazdas�gi Miniszt�rium a felel�s. A fajt�t az orsz�g kultur�lis �r�ks�g�nek tartj�k. Megjelen�se az andal�ziaira eml�keztet. B�tor, er�s alkat�, a magasiskol�ra alkalmas fajta az akci�s mozg�sa miatt. Feje kicsi, kosfej jelleg�. Mellkasa m�ly, kiss� puha cs�d�k, er�s v�llak, er�s test, s�r�, vastag s�r�ny �s farok jellemzi. Marmagass�ga kb. 155-165 cm, �vm�rete 180-185 cm, sz�rk�rm�rete 20 cm.Sz�ne pej, vagy sz�rke, b�r jellemz� volt r� a tarka is.

H�tasl�nak, de kocsil�nak is haszn�lj�k. A fajta d�jugrat�p�ly�kon szinte haszn�lhatatlan, a fajt�t ink�bb hobbic�lb�l tartj�k.

A fajta Portug�li�ban, Amerik�ban �s a nyugat-eur�pai orsz�gokban tal�lhat� meg, b�r sajnos nem nagy sz�mban.

Arab-teliv�r

 A legr�gibb kult�rfajt�k egyike, �s a legfontosabb alap�t�ja a vil�g l�fajt�inak. Hatalmas szerepe volt az Angol teliv�r kialakul�s�ban. Ezt a fajt�t m�g id�sz�m�t�sunk el�tt teny�sztett�k ki. Az Arab-f�lsziget a haz�ja. Mennyire id�sz�m�t�sunk el�tti? Bizony�t�kok vannak arra, hogy mintegy id�sz�m�t�sunk el�tt 2000 �vvel l�tezett ez az arab jelleg�, igen k�zkedvelt fajta. A VII. sz�zadban kezdett elterjedni szerte a vil�gon. Mozg�kony, kitart�, sz�v�s �s ig�nytelen. Sz�vesen haszn�lt�k had�szatban is. Magyarorsz�gra is ez id� t�jt ker�lt ide a fajta. 1789-ben alap�tott�k meg Magyarorsz�g legh�resebb Arab lovat teny�szt� m�nes�t. B�boln�n. A legh�resebb arab m�nes El Zahraa volt, ahonnan sz�vesen import�ltak �szak-Amerik�ba is arab lovakat. 1967-ben alakult meg a World Arabien Horse Organisation (Arabl�-teny�szt�k Sz�vets�ge). Magyarorsz�gi teny�szt�szervezete pedig az Arabl�-teny�szt�k Magyarorsz�gi Egyes�lete, B�bolna. Az egyik legszebb l�fajta (b�r mindenkinek m�s az �zl�se, �gy mindenki m�st gondol err�l), mely ugyanakkor hib�tlan l�fajta. Figyelmetekbe aj�nlom a k�vetkez� p�r �sszehasonl�t�sokat: M�s fajt�k 18 bord�val, 6 �gy�kcsigoly�val, 18 farokcsigoly�val rendelkezik. Az Arab fajt�nak 17-5-16. B�tor, �s nemes. Farokt�z�se magas. Feje lehet csukafej, kicsi, sz�les tark�val �s homlokkal, elv�konyod� pof�val. Szemei nagyok, sz�lesen �l�k, f�lei apr�k, orrny�l�sa t�g, s�r�nye �s a farka selymes. A farok sohasem ny�rt. Nyaka karcs�, hossz�. H�ta �s �gy�ka r�vid. A far egyenes, �szt�v�r izomzat�. Lapock�k kev�ss� d�ltek. �velt bord�k jellemzik, m�ly mellkassal, lapos l�bt�vel �s r�vid l�bsz�rakkal. V�gtagjai ac�losak, ritkas�g a csontkin�v�s. Kem�ny, j� alak�, ellen�ll� pat�k, melyek kicsik, szil�rd szerkezet�ek. Mozg�sa kecses, k�nnyed, t�rt nyer�.

147-155 cm magas. Szalaggal el�rheti a 165 cm-t is. �vm�rete 173-180 cm, sz�rk�rm�rete 17,5-19 cm. B�rmilyen sz�nben el�fordul, kiv�ve a tark�t. De legelterjedtebb sz�nei a sz�rke, pej, s�rga �s a fekete.

Ezt az intelligens, szel�d �s k�nnyen kezelhet� fajt�t h�tasl�nak hasznos�tj�k.

Appaloosa:

 Az Appaloosa egy finom�tott v�ltozata az Appaloosa-nak. Valami miatt ig�ny volt a hasonl� r�gi eredethez, a nyilv�ntart�s enged�lyezte az Appaloosa keresztez�s�t a fajtatiszta Arab l�val. A mai Appaloosa a legjobb p�lda az Appaloosa fajt�ra az alap�t� ugyanis a korai Amerikai Indi�n t�rzs. Az Appaloosa-t�l a k�zismert sz�nt v�rt�k: az Appaloosa b�zikus sz�npalett�ja. Magass�ga 14-15 marok k�z�tt van. Az Arab l� volt az �ltal�nos kialak�t�: finom fej, �leter� �s elegancia.

EREDET
Az Appaloosa �s a Foundation Breeder's International valamilyen m�don ny�lv�nya az Appaloosa Horse Club-nak melyet 1938-ban alap�tottak. Az AAFBI kialak�totta azoknak a fajt�knak a meger�s�t�s�t amely Appaloosa �s Arab v�rvonalat tartalmaztak. Mindk�t fajta �si eredetre mutat Kis�zsi�b�l.

A  foltos lovak r�gi t�pus� lovak az eg�sz vil�gon. Az AraAppaloosa Registry finom�tott a fajt�n.Ilyen a Pintabian, az Apaloosa, mely magas min�s�g� Appaloosa, ez keresztezve Arab v�rrel. Tiszteletet parancsol� fajta.

Andal�z

Haz�ja: Spanyolorsz�g, Andal�zia

Andal�z, avagy Andal�ziai. Az Andal�z fajta Spanyolorsz�gb�l, Jerez v�ros�b�l sz�rmazik. Ez a fajta az egyik a h�rom fajta k�z�l, mely a legnagyobb hat�st gyakorolta a vil�g l�teny�szt�s�re. A m�sik kett� az Arab �s a Berber. A fajta t�bb mint val�sz�n�, hogy id�sz�m�t�sunk el�tti, illetve a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik. A fajta a berber �s az arab l� hat�s�ra alakult ki, de ebben a helyi fajt�k is k�zrej�tsz�dhattak.  Eur�pa kedvenc lov�nak tartott�k sz�mon, �s er�szeretettel haszn�lt�k a lovasiskol�kban. Ez a spanyol l� nagyon sok fajta kialakul�s�ban j�tszott szerepet, t�bbek k�z�tt az amerikai fajt�k egy r�sze is bel�le sz�rmazik. A teny�szt�s k�zpontja Jerez de la Frontera, Sevilla �s Cordoba. Az Andal�z Teny�szt� Sz�vets�g 1912-ben alakult. Ha minden igaz, az Andal�z l� a Tarp�n, Sorraia �s a Berber fajt�kb�l alakult ki. Ami a leg�rdekesebb, hogy az Andal�zt elfogadj�k a Lusitano fajt�j�ban, de ezt visszafele nem. �rdekes. Nemes megjelen�s�, szeret menni, b�r nem mondhatni gyors l�nak. A feje nemes jelleget mutat, kiss� kosfej jelleg�. A s�r�nye �s a farka gyakran hull�mos, �s meglehet�sen d�s, hossz�. A faj�ra jellemz� az er�s cs�nk, kiv�l� csontozat, szab�lyos pat�k, a r�vid, izmos j�l �velt nyak �s az er�s, sz�les v�llt�j�k �s a lapocka, mely kev�sb� d�lt a teliv�r�n�l. K�z�pnagy termet� l�, viszonylag alacsony, szemek mandulaform�j�ak, homlok sz�les �s lapos. Fara meglehet�sen lejt�s.

Bottal m�rt marmagass�ga: 157-160 cm, �vm�rete 180-185 cm, sz�rk�rm�rete 19-20 cm.

Sz�nei: sz�rke, pej, ritk�n s�t�tpej �s s�t�t m�js�rga. R�gen akadt tarka is az Andal�zok k�z�tt.

Hasznos�t�sa: h�tasl�nak . Gyorsan tanul, megb�zhat� �s j� sz�nd�k�. A spanyolokra jellemz� temperamentumoss�g is meglelhet� benn�k. Akci�s mozg�s�. Kiv�l� a magasiskolai d�jlovagl� feladatokra.

A fajta az eg�sz vil�gon kedvelt a mai napig.

Ausztr�l l�

K�rnyezet: Kontinent�lis �ghajlat
Eredet: Ausztr�lia
Jellege: Melegv�r�

A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben d�l� "aranyl�z" sz�ks�gess� tette a l�teny�szt�s kiterjeszt�s�t. Azonban amikor ez befejez�d�tt, egyre t�bb l� maradt gazd�tlanul. Ezek csoportokba ver�dtek, elvadultak. Pszichikailag �s fizikailag is alkalmazkodtak a szabads�ghoz, f�ktelenn� v�ltak, testmagass�guk cs�kkent, v�llaik egyenesebbek lettek, elvesztett�k kifinomult mozg�sukat, de visszanyert�k eredeti gyorsas�gukat, hogy vesz�ly eset�n el tudjanak menek�lni. Ezeknek a lovaknak a szaporod�sa nagy probl�m�t jelentett a mez�gazdas�gra n�zve, mivel gyakran elpuszt�tott�k a term�st. Megkezd�d�tt a befog�suk, de ez komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt a lovak �szt�n�s ravaszs�ga miatt. Minden eszk�zt felhaszn�ltak az elfog�sukra, kis rep�l�kkel, motoros csapd�kkal vad�sztak r�juk. Ennek a k�ny�rtelen hajsz�nak k�sz�nhet�en a Brumby fajta 1962 �ta gyakorlatilag kipusztult.

Jellemz� tulajdonos�ga: F�ggetlen, l�zad� l�. Er�s �s kitart�. T�k�letesen alkalmazkodott a szabad, vad �lethez.

Marmagass�g
M�ret�k kb. 152 cm.

Sz�nek: V�ltozatos

Amerikai �get�

Az exteri�r �r�s az amerikai teliv�rr�l v�ltoz�. K�l�n�sen teljes�t�k�pes lovak, finom�tott, inteligens fejjel rendelkeznek. Az eleg�ns nyak megugrik, a v�ll j�l illeszkedik. A t�rzs r�vid, er�s, mellkasa m�ly. Az er�s, hossz� h�ts� r�sz izmos farral, j� farokilleszt�ssel. A l�bak igen hossz�ak, kem�nyek �s sz�razak.

D�szhelye a teliv�rnek Angli�ban van. A teliv�r teny�szt�s id�k�zben internacion�liss� v�lt.