G-

Gelderlander

 A Gelderlander egy holland tartom�nynak volt egy hagyom�nyos kiv�l� l�fajt�ja. A tartom�ny adta a kiv�l� fajt�nak a nevet, amely az elm�lt sz�zadban alakult ki. A Gelderlander egy sz�les k�r� fajtakeresztez�s eredm�nye, melyben f�k�nt r�gi helyi fajt�k keveredtek bele - jelent�s m�rt�kben a Fr�z - �s sz�mos import�lt fajt�k, bele�rtve a Teliv�rt, a Hackney-t, az Oldenburgit, a Kelet-Fr�zt �s az Anglo-Norman fajt�kat. Eredetileg a Gelderlander lovat k�nny� mez�gazdas�gi munk�kban haszn�lt�k �s kocsil�nak, ahol igen eleg�nsan mutatott. Mostan�ban ink�bb lovagl�sra haszn�lj�k, nagyszer� ugr�k�pess�ggel rendelkezik - err�l k�l�n�sen ismert.

FIZIKAI (TESTI) LE�R�S
A Gelderlandi v�ltozatos genetikai �r�ks�ggel rendelkezik, melyek szemmel l�that�ak a megjelen�s�ben. Hab�r melegv�r�, az orr gyakran konvex (r�mai) �s a fej egyszer�. A nyak k�zepes hossz�s�g� �s a h�t ink�bb hossz�. A farok eg�szen magas t�z�s�. Ennek a fajt�nak j� v�lla, m�ly h�tulja �s tiszta l�bai vannak. 15.2 �s 16 marok k�z�tti a magass�ga. A legjellemz�bb sz�nei a s�rga/pej �s a sz�rke, gyakran el�fordul feh�r folt a l�bakon vagy/�s a fejen.

 EREDET
A Gelderlandi fajta, Holland tartom�ny�r�l kapta nev�t. Keresztez�sekb�l sz�rmaz� fajta, t�bbek k�z�tt Holland Fr�z, N�met Kelet-Fr�z, Teliv�r, Hackney �s Anglo-Norman lovak keresztez�s�vel alakult ki.

�RDEKESS�GEK
A Gelderlandi egy eredm�nyes p�ld�ja a figyelmes keresztez�seknek a k�l�nb�z� t�pus� fajt�kb�l egy �j, kiv�l� fajta kialak�t�s�ra. Tanul�kony, egy�ttm�k�d� temperamentum�, amely legink�bb a Fr�z hat�sa. Kiv�l� ugr�k�pess�g�, melyet a Teliv�rt�l �r�k�lhetett. A Gelderlandi r�viden egy ritka p�lda arra, hogy kombin�ci�kb�l egy kiv�l� fajt�t alak�tsanak ki.

Groningen

A Groningen melegv�r� l�, Hollandi�b�l sz�rmazik, a XIX. sz�zadb�l. Teny�szc�lja eredetileg a mez�gazdas�gban val� haszn�lat volt. A Groningen vid�k�r�l sz�rmazik, �s ma m�r k�nny� ig�s-, illetve kocsil�nak is haszn�lj�k. 1945-ig a fajta neh�ztest�k�nt volt megtal�lhat�, ebben az id�ben ink�bb a mez�gazdas�gi c�lokra teny�sztett�k ki, a mez�gazdas�gban val� munka v�gett kellett a fajta ereje, neh�zs�ge. 1945 ut�n nagyobb hangs�lyt fektettek a nemesebb, k�nnyebb test� l�ra. Vannak akik ma m�r h�task�nt is haszn�lj�k a Groningenit.A fajta kialakul�s�ban k�t fajta j�tszotta a f� szerepet. A Fr�z l�, melyt�l legink�bb a kosfej, illetve a f�lkosfej jelleget �r�k�lte, ugyanakkor a kitart�st is, a m�sik pedig az Oldenburgi mely az alkaton finom�tott. A Groningeni fajta nyugodt l�. A nyak r�vid, er�s, a fej ink�bb a fr�z l�ra eml�keztet, a h�t hossz�.

Marmagass�ga: 160-170 cm

 Sz�ne:pej �s s�t�tpej