O-

Orlov �get�

Nem olyan r�gi fajta, melegv�r� l�, a m�lt sz�zad v�g�n fejl�d�tt ki. Orlov �get� lovakat kereszteztek Amerikia �get� fajt�val. �n�ll� fajtak�nt 1949-t�l ismerik el, �s jegyzik be.

K�llemben az Orlov �get�h�z hasonl�, az Amerikai �get�t�l a gyorsas�got kapta. Az Amerikai �get�n�l t�megesebb kicsit.

Oldenburgi

Melegv�r� fajta, mely a XVII. sz�zadb�l, N�metorsz�gb�l, Oldenburgb�l sz�rmazik. A teny�szc�l egy fogatl� kiteny�szt�se volt. Ugyanakkor nagyon j� d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban. A kiindul� �llom�nyt a Fr�z adta. A XVIII. sz�zadban Angol f�lv�r, majd Angol teliv�r �s Cleveland Bay is ker�lt a teny�szt�sbe. V�g�l az alakon Norman lovakkal jav�tottak, de Hannoveri is ker�lt a teny�szt�sbe. T�rekedtek a nemess�gre �s persze igyekeztek a c�lnak megfelel� karekter� lovak kialak�tani. A XIX. sz�zadra k�t t�pus alakult ki. Az egyik t�megesebb volt valamivel, a m�sik pedig k�nnyebb kocsil�nak volt sz�montartva. A mai Oldenburgi Lovat Teny�szt�k Sz�vets�ge 1923-ban alakult meg. Az 1920-as �vekre az Oldenburgi m�r univerz�lis l�v� fejl�d�tt.

Feje nemes, kedves, egyenes profil�. Szemei �l�nkek, nyaka hossz�, j�l �velt �s er�s. Lapock�ja hossz�, marja nem t�l kifejezett. T�rzse er�s, hossz�, fara csapott, mellkasa m�ly. A v�gtagok szab�lyosak, pat�i j� fel�p�t�s�ek �s ar�nyosak.

Marmagass�ga 170 cm k�r�li, s�lya 500-550 kg. Minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�ve a tark�t. H�tas- �s fogatl�nak hasznos�tj�k.