A l� egyedfejl�d�se:

Eohippus : Hatvanmill� �vvel ezel�tt �szak-Amerika, Eur�pa �s �zsia nagy r�sz�t erd� bor�totta. A legt�bb n�v�nyev� �llat meglehet�sen kicsi �s jelent�ktelen k�lsej� volt. Tud�sokt�l kapta a nev�t ez a kuty�n�l nem nagyobb, 40-50 cm magas, f�l�nk �llat a ma �l� l� el�dje. Az Eohippusnak nagyon �vatosnak kellett lennie, mert nem voltak fogai vagy karmai, hogy a ragadoz�kkal szemben v�dekezhessen. Pat�kkal m�g nem rendelkezett, mells� l�bain 4, a h�ts�n 3 l�bujja volt,
az ujjp�rn�in j�rt, ak�r a kutya. Az Eohippuszt csak rejt�z�sz�ne seg�tette a t�l�l�sben. Cs�kos volt mit a zebra �s �gy alig t�nt ki az erd�s k�rnyezetb�l.

Mesohippus �s Miohippus: kb. 25-40 milli� �ve az oligoc�n korban jelentek meg. A h�m�rs�klet �s az �ghajlat megv�ltozott, t�bb lett a t�level� fa, mint lombhullat�. Gy�r�lt az erd� a mocs�r visszaszorult - utat engedve a puha f�ldnek, a f� pedig egyre jobban elterjedt. A Mesohippus �s a valamivel fejlettebb Miohippus k�t hasonl�, �s r�szben egym�st k�vet� id�ben �lt �sl� volt. Mind a n�gy l�bukon h�rom ujjuk volt, k�z�l�k a valamivel vastagabb k�z�ps�re nehezedett a legnagyobb s�ly. T�pl�l�kuk kezdetben legink�bb puha lomb� f�k �s cserj�k hajt�sai voltak.
10-25 milli� �vvel ezel�tt, a mioc�n korban az �serd�ket szavann�k, sztyepp�k v�ltott�k fel, amihez az �llatok �gy alkalmazkodtak, hogy fogazatuk egyre ink�bb alkalmass� v�lt a f�f�l�k fogyaszt�s�ra, valamint nyakuk megny�lt hogy k�nyelmesen el�rj�k a f�vet. Szem�k is megv�ltozott, a fej oldal�ra tol�dott el, �gy l�t�ter�k megn�tt, �gy k�nnyebben �szrevett�k a k�zeled� ragadoz�kat. A fellelt leletek 37-32 milli� �vvel ezel�tti id�r�l tan�skodik.

Merychippus: 17 milli� �vvel ezel�tt (k�s� Mioc�n korszak) egy teljesen �j l�fajta t�nt fel ebben az id�ben �szak-Amerik�ban. A kb. 90 cm magas Merychippus alkalmazkodott az ottani s�ks�gok kem�ny f�veihez. Bonyolult �rl�fogakkal rendelkezett, hogy a durva, kem�ny f�vet is meg tudja r�gni. Ezek a fogak m�r eg�szen hasonl�ak voltak a ma �l� lovak fogaihoz. Az oldals� l�bujjai tov�bb kisebbedtek, �s m�r nem �rintkeztek a f�lddel. A f� l�bujj megvastagodott. Nem voltak m�r mancsai, s�ly�t a k�z�ps� l�bujjon l�v� egyetlen meg n�vekedett pata hordozta. A nagyobb s�ks�gi lovak, 17-11 milli� �vvel ezel�tt mindink�bb csord�kban �ltek. Ez volt a ma �l� legel� l� v�lhet� el�dje.

Pliohippus: A Pliohippus volt az els� monodaktilus, vagyis (egyl�bujj� �llat) az evol�ci�s t�rt�nelemben. Pat�ja a k�z�ps� ujj�nak tov�bbfejl�d�s�b�l alakult ki, mivel m�g ink�bb sz�ks�ge volt a gyorsas�gra, hogy egyetlen fegyver�vel, a gyors menek�l�ssel lehagyja ellenfeleit. Az � fogsora �s v�gtagjai majdnem azonosak a ma �l� l��val. Lombfogyaszt�b�l f�fogyaszt�v� v�lt, mert az erd�k " �tadt�k" hely�ket a f�ves puszt�knak. P�ni nagys�g�ak voltak. (10 milli� �vvel ezel�tt) Ezen egyedek 12-6 milli� �vvel ezel�tt sz�tsz�r�dtak �s szaporodtak D�l-Amerik�ban, �zsi�ban, Eur�p�ban �s Afrik�ban egyar�nt.
Amerik�b�l kb.8000 �ve elt�nt �s nem is t�rt oda vissza az 1400-as �vekig, amikor is a spanyolok lovakat hoztak Nyugat-Hemisphere-be. Maradv�nyait sok k�s� Mioc�n lel�helyen is megtal�lt�k: Colorado-ban, az Amerikai Nagy S�ks�gon (Nebraska, Dakota), Kanad�ban. Ebben az id�szakban a lovak egy r�sze �tv�ndorolt �zsi�ba, ahol gyorsan elszaporodott �s sz�tsz�ledt Eur�p�ba is. Ekkort�jt elnyerte v�gs� form�j�t a l� �szak-Amerik�ban.

Equus caballus Nem m�s, mint a ma �l� l� kb. 1 milli� �vvel ezel�tt jelent meg. K�s�bb t�bb v�ltozat is kialakult. Equus : (az Equus sz� lovat jelent) k�tmilli� �vvel ezel�tt  a Pliohippus ut�daiban m�r felismerhet�v� v�lt a l� mai form�ja. A lovak puszt�kban �ltek, sz�nei is alkalmazkodtak a pusztai �lethez. A nyakukon �s a farukon �s a v�gtagjaikon ugyan m�g felismerhet�ek voltak a zebracs�kok, de a fak� barna pusztasz�n v�lt jellemz�v�. �m ekkor a kl�ma dr�maian v�ltozni kezdett. A j�gkorszakban �s az azt k�vet� korban  a k�l�nb�z� �ghajlati z�n�k er�teljesebben jutottak kifejez�sre, a lovak pedig  alkalmazkodtak hozz�juk. A v�ltoz� �letterek kialak�tott�k a l� �seit.

A l� testr�szei:

A l� pat�ja: