B-

Bask�r l�

 Ennek a melegv�r� l�nak Oroszorsz�g a haz�ja. Kem�ny fajta, �llami fel�gyelet alatt teny�sztik �ket. K�pes egy kanca ak�r 1600 liter tejed adni egy lakt�ci�s id�szakban.K�t fajta seg�ts�g�vel j�tt l�tre ez a gyakran g�nd�rsz�r� l�fajta. A Tarp�n �s a Przewalski l�b�l alakult ki, melyek a nagy �leter�t �s a szabadabb mozg�st �r�k�tett�k. Eredetileg Bask�ri�ban alakult ki a fajta. Oroszorsz�gban k�t t�pusa fejl�d�tt ki. Egy hegyi, �s egy sztyeppei p�ni (�ppen ez�rt tal�lj�tok meg Bashkir Curly, �s Bashkir n�ven is a fajtalexikonban). Sz�v�sak, �s k�pesek saj�t magukat is ell�tni, felkutatni a t�pl�l�kot ak�r a h� alatt. Nem ritka, hogy 0 fok alatti h�m�rs�klet �ri �ket, m�gis ellen�llnak a hidegnek. T�len vastag, gyakran g�nd�r sz�r v�di �ket. K�pesek a kem�ny munka v�gz�s�re. A fej neh�z, r�vid vastag nyak, izmos �s meredek v�llt�j�k, sz�les t�rzs, lapos �s egyenes h�t, �s nem t�l kifejezett mar jellemzi. Ezen k�v�l a l�bak r�videk, pat�k kem�nyek.

 Marmagass�ga: 145 cm k�r�l van,

Sz�ne: s�rga, pej.

M�llh�s- �s ig�sl�nak hasznos�tj�k.

Belga-melegv�r�

 Hab�r a belgiumiak els�sorban a neh�z fajt�j� lovakat ismerik, az�rt l�trehozt�k a Belgiumi melegv�r�t is. A melegv�r� lovakat a teny�szt�sn�l megk�l�nb�ztetik, mint kiall�t�si (bemutat�) lovakat, amelyek kit�nnek az idom�t�sban �s ugr�stechnik�jukkal az ar�n�kban. A Belgiumi melegv�r� �llva 16,2 k�z magas. A fej �l�nk �s kiv�l� min�s�g�, ami els�sorban megfelel� Anglo-Arab befoly�snak k�sz�nhet�.  A mar j� ter�leten fekv�se �s a j� lovagolhat�s�ghoz a v�llak hozz�tartoznak a fajta jelleg�hez. A test t�mzsi j� magass�ggal �s a h�ts� t�k�letes hossz�s�g�val. A l�nak hib�tlan, szab�lyszer� l�bai vannak eg�szs�ges pat�kkal. Ez a l� alapvet�en p�r v�rvonal kever�ke, amelynek a k�nnyebb t�pus� belgiumi mez�gazdas�gi lovak voltak  az alapjai. 1950-es �vekben ezek a mez�gazdas�gi lovak keveredtek a Gelderlandival, amelynek eredm�nyek�ppen megn�tt a m�ret�k �s az erej�k. 1960-ban Selle Francais �s Hannoveri lovakat hoztak be. Ezek a l�fajt�k adt�k a Belgiumi melegv�r� megn�vekedett atl�tikai k�pess�get �s mozg�sszabads�g�t. A teliv�r �s Anglo-Arab behozatalb�l pedig kialakult a fajta fel�p�t�se �s gyorsas�ga.

Bajor-melegv�r�

 Ez a nev�bõl is l�that� melegv�rû l� a XVI. sz�zadb�l ered, Bajororsz�gb�l. Fõ c�l a teny�szt�s�ben itt is a katonal� �llt. Bajororsz�gban a XVIII. sz�zadban volt a l�teny�szt�snek a vir�gkora. A fajta kialakul�sa angol f�lv�r, anglo-norman, norfolki l�, �s arab l�nak a keresztez�s�nek k�sz�nhetõ. Ugyanakkor a XIX. sz�zad megk�vetelte a nehezebb t�pus� lovakat. Sz�ks�g volt r�juk a mezõgazdas�gban �s a k�l�nb�zõbb munk�kban. �gy a fajt�ba Cleveland v�rvonal jutott be. M�ra m�r a sportl� a c�l, �gy a kedvelt Bajor melegv�rû v�rvonalat friss�tett�k angol teliv�rrel, trakehnenivel �s hannoveri l�val.  Kin�zetre tetszetõs, �s nemes. Feje �s szemei nagyok. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, nem t�l hossz�. Kifejezett marral rendelkezik, �s m�ly mellkassal. Ugyanakkor a sz�gye sz�les, h�ta nem t�l hossz�, de erõs, izmos. Fara hossz�, nem csapott.

 Marmagass�ga: 170 cm k�r�l van. S�lya 600-650 kg.

Sz�ne: a fekete, de b�rmilyen sz�nben elõfordul, kiv�ve a tark�t.

Intelligens l�, k�nnyen tanul, k�nnyen kezelhetõ, temperamentumos, iskolal�nak nagyon megfelel.

Berber

 Eredete id�sz�m�t�sunk el�ttre ny�lik vissza ennek az arab jelleg� fajt�nak. Az arab ut�n a m�sodik azon l�fajt�k k�z�l, melyek szerepet j�tszottak a vil�g l�fajt�jinak kialak�t�s�ban. Az Angol teliv�r kialak�t�s�ban is szerepet j�tszott. Ugyanakkor a Lipicai, Andal�z, �s Lusinto fajt�kn�l volt hatalmas szerepe. A Berber l� �szak-Afrik�b�l, Marokk�b�l sz�rmazik. Sivatagi fajta. �regebbnek tartj�k az Arab l�n�l. A fajt�t f�k�nt a m�r hadseregben hasznos�tott�k. A Berber �s Arab l� valamikor keresztez�d�tt, de az Arab jellemet kev�sb� lehet benne megtal�lni, f�leg az alkat�t tekintve. M�ra a fajta sokkal finomultabb. Eredet�r�l ugyanakkor sajnos nem sok mindent tudunk. A Berber l� nem mondhatni sz�p l�nak. Feje egyenes, nem arab jelleget mutat, gyakran kosfej is jellemzi. Nyaka er�s, k�z�pmagasan illesztett, r�vid, de alacsony �s gyakran kifejezett a mar. Kopony�ja sz�k, primit�v. Lapock�ja meredek, v�llak olykor ki�ll�ak. �gy�ka feszes, h�ta nem hossz�, ink�bb r�vid. Fara �s a h�ts� v�gtagjai nem t�l t�k�letesek, ugyanakkor fara csapott, farka m�lyen t�z�tt. R�vid t�von gyors. V�gtagjai a betegs�gekkel szemben ellen�ll�ak. A fajta kem�nys�get, �leter�t sug�roz. Igaz r� a men�kedv. Mellkasa m�ly, bord�i nem el�g �veltek. Pat�ja rendk�v�l kem�ny.

Marmagass�g: 147-160 cm, s�lya: 380-450 kg k�z�tt, sz�rk�rm�rete: 18,5-19,5, �vm�rete: 170-180 cm.

Sz�ne: B�rmilyen sz�n, kiv�ve a tark�t, m�gis a sz�rke sz�n a legjellemz�bb r�. Eredeti sz�ne �ll�t�lag pej �s fekete volt.

F�k�nt h�tasl�nak hasznos�tj�k, de haz�j�ban mindenf�le munk�ra befogj�k.

Bugyonij

A Bugyonnij fajt�t h�tasl�k�nt tartj�k. A XX. sz�zadb�l ered, �s az Orosz K�zt�rsas�g fajt�ja. Ez a melegv�r� fajta egy �gynevezett univerz�lis h�tasl�, mely egy k�s�rleti keresztez�s eredm�nye. A fajta kialakul�s�ban k�t fajta j�tszott jelent�s szerepet. Az Angol teliv�r, �s a Doni l�. Az alkatot, a m�reteket, �s a jobb mozg�st adt�k. Tulajdonk�ppen a k�s�rlettel egy katonal�t szerettek volna kiteny�szteni.Ugyanakkor kiv�l� ugr� k�pess�gekkel rendelkezik. Igen kem�ny fajta. A fej keleties jelleg�, ar�nyos, a nyak egyenes, hossz�, magasan illesztett, marja magas, v�llak r�videk, lapock�k kiss� meredekek, h�ta r�vid, fara n�ha csapott, ugyanakkor hossz�, pat�k k�zepes m�ret�ek, v�gtagok kiss� szerkezeti hib�sak.

Marmagass�ga:161-170 cm,

S�lya 500-550 kg,

 Sz�ne: b�rmilyen lehet, kiv�ve a tark�t, de legink�bb jellemz� a s�rga, pej, �s a s�t�ts�rga.