M-
Missuri Foxtrotter
Melegvr fajta, mely a XIX. szzadbl az Amerkiai Egyeslt llamok, Arkansas s Missiouri llamokbl szrmazik. A fajta trzsknyve 1848-tl ltezik. Jrmdjainak termszetesen kell kifejldnie, ezt megszabja a tenysztegyeslete. A kiindul fajta a Morgan volt, melyet Spanyol lovakkal, Spanyol Berber fajtval kereszteztek. Majd ksbb ezt tovbbkereszteztk Saddlebred s Tenessee Walking lval is. Rendkvl knyelmes lovagls l. A fej kecses, flei lnkek, hegyesek. A nyak s a vll arnyos, a trzs ers s mly, a hts vgtagok ersek.
Marmagassga 170-180 cm, minden sznben megtallhat. Htaslnak hasznostjk.
Morgan
Az Amerikia Egyesl llamokbl szrmazik a XVIII. szzadbl. Melegvr fajta. A fajtaalpt Justin Morgan nevezet l volt, mely kivlan ment angol s western nyereg alatt is. Szmos versenyen rszt vett, de sohasem gyztk le. Azt felttelezik, hogy apja telivr volt, de hallani azt is, hogy frz import volt, vagy Welsh Cob. A Morgan fajta kialakulsban Arab befolys is kerlt az Angol telivren kvl. Akcis mozgs, kemny, ers, kezelhet, intelligens s kitart. A feje kzepesen nagy, flei tvol lek. A mar kifejezett, lapockja ers, mellkasa mly, vgtagjai s zletei tisztk, a szrak rvidek s ersek, a far kerek.
Marmagassga 150-160 cm krli, minden alapsznben megtallhat, kivve a szrkt. Htas- s fogatlnak hasznostjk.
Murgese

A Murgese egy knny igs- s htasl, hasonlt a Frzre. Murege s Apulia a tenyszhelye, mely Olaszorszgban tallhat. Ritka fajta. Rendszerint fekete szn, de tallhatunk szrkt is. Keleti lovakat kereszteztek helyi lovakkal. A trzsknyvt 1926-ban alaptottk meg.
Mustng
Eredete a XVI-XVII. szzadra nylik vissza, melegvr l, USA nyugati llamaibr szrmazik. Elvadultan lt s l a mai napig. A hsa miatt vadsztak r, m szma annyira lecskkent, hogy ma mr trvny vdi. A fajta kialakulsban a Spanyol l jtszott nagymrtk szerepet. Kemny, gyors s ers lovak. Mivel nllan szaporodtak flvadan, illetve vadan, gy igazbl fajtalers nincsen rluk. Mindenesetre a fej spanyol jelleget mutat, a test ers.
140-150 cm krliek, slyuk 360-400 kg. Minden sznben elfordul.
|