D-

Dole Gudbrandsdal

Norv�gi�b�l sz�rmazik, �s a XIX. sz�zadb�l ered. A fajt�t k�nny� ig�sl�nak haszn�lj�k. A fajta teny�szt�s�nek c�lja tulajdnok�ppen egy olyan l� l�trehoz�sa, amely megfelel a mez�gazdas�gi munk�kra. Kialakul�s�t h�rom fajt�nak k�sz�nheti. Az egyik a D�le �get�. A m�sik f� kialak�t� az Erdei l� mely az alakot �r�k�tette, �s az Angol teliv�r melyt�l f�k�nt a sebess�get �r�k�lte. A D�le-r�l tudni kell, hogy �get�sben igen gyors tud lenni. A D�le �get� fajt�nak ez egy "testv�r�ga", ha lehet �gy mondani, ugyanis a D�le-t "finom�tva" egy k�nnyebb, D�le �get�t lehet kapni, amelyeket m�g az �get�versenyeken is el lehet ind�tani. Teny�szt�si k�zpontj�t a fajt�nak 1962-ben ind�tott�k.

 Gyors �s kem�ny. A fej nemigaz�n mutat teliv�res jelleget. Ann�l kicsit durv�bb. A nyak �s a h�t hossz�, a far er�teljes, a cs�nkok er�sek. A l�bakon bokasz�r tal�lhat� de n�melyik egyedn�l csak kev�s.

Marmagass�ga: 150-160 cm

 Sz�ne: fekete �s a s�t�tpej.

D�n melegv�r�

 Ez a fajta egy melegv�r�, D�ni�b�l, a XX. sz�zadb�l ered. A m�nesk�nyv�k 1960-t�l sz�rmazik. Az alapanyag a Frederiksborgi l� volt. Ezt a fajt�t keresztezt�k Angol teliv�rrel, Trakehnenivel �s Anglo-normannal, �gy alakult ki a D�n melegv�r�. Az Angol teliv�r a mozg�st �s a nemess�get �r�k�tette. A Frederiksborgit�l az eleganci�t kapta, a Trakehneni meg jav�tott a fajt�n. A D�n melegv�r� egy�bk�nt sportc�lokra teny�sztett�k ki. �l�nkek, j� mozg�s�ak, kitart�ak, j� term�szet�ek. Fel�p�t�sben ar�nyosak. A fej teliv�r hat�s�, intelligens, a lapock�k d�ltek, a l�bt�vek laposak, a pata kiv�l�.

Marmagass�ga: 170 cm

Sz�ne: mindenf�le,  kiv�ve a tark�t

 Hasznos�t�sa: h�tasl�k�nt

Doni l�

 Melegv�r�, Oroszorsz�gb�l sz�rmazik, a XVIII-XIX. sz�zadb�l. R�gen a lovass�gban haszn�lt�k a fajt�t, erre a c�lra lett kiteny�sztve, ma kiv�l� a t�vlovagl�sban. A fajta kialakul�s�ban legf�k�ppen 4 fajt�nak volt nagy szerepe. Ez az Akhal-tekini mely kem�nys�get �r�k�tett �s a k�llem�ben is sokat form�lt. Az Angol teliv�r a m�retetket adta, az Arab az eg�szs�get �s a min�s�get �r�k�tette. Ezen k�v�l szerepe volt a Karabah fajt�nak, mely a gyorsas�got jav�totta, �s a mozg�st. Rendk�v�l kitart� l�, k�nnyen alkalmazkodik az id�j�r�shoz is. Nem k�nyelmes, de j� term�szet�. A lapocka r�vid �s meredek, a cs�d gyakran meredek, az el�ls� v�gtagok j�l izmoltak, a far leg�mg�ly�tett, gyakori a "kard�ll�s".

Sz�ne:  s�rga �s pej

Hasznos�t�sa: h�tas- �s fogatl�nak