D-

Dole Gudbrandsdal

Norvégiából származik, és a XIX. századból ered. A fajtát könnyű igáslónak használják. A fajta tenyésztésének célja tulajdnoképpen egy olyan ló létrehozása, amely megfelel a mezőgazdasági munkákra. Kialakulását három fajtának köszönheti. Az egyik a Döle ügető. A másik fő kialakító az Erdei ló mely az alakot örökítette, és az Angol telivér melytől főként a sebességet örökölte. A Döle-ről tudni kell, hogy ügetésben igen gyors tud lenni. A Döle ügető fajtának ez egy "testvérága", ha lehet így mondani, ugyanis a Döle-t "finomítva" egy könnyebb, Döle ügetőt lehet kapni, amelyeket még az ügetőversenyeken is el lehet indítani. Tenyésztési központját a fajtának 1962-ben indították.

 Gyors és kemény. A fej nemigazán mutat telivéres jelleget. Annál kicsit durvább. A nyak és a hát hosszú, a far erőteljes, a csánkok erősek. A lábakon bokaszőr található de némelyik egyednél csak kevés.

Marmagassága: 150-160 cm

 Színe: fekete és a sötétpej.

Dán melegvérű

 Ez a fajta egy melegvérű, Dániából, a XX. századból ered. A méneskönyvük 1960-tól származik. Az alapanyag a Frederiksborgi ló volt. Ezt a fajtát keresztezték Angol telivérrel, Trakehnenivel és Anglo-normannal, így alakult ki a Dán melegvérű. Az Angol telivér a mozgást és a nemességet örökítette. A Frederiksborgitól az eleganciát kapta, a Trakehneni meg javított a fajtán. A Dán melegvérű egyébként sportcélokra tenyésztették ki. Élénkek, jó mozgásúak, kitartóak, jó természetűek. Felépítésben arányosak. A fej telivér hatású, intelligens, a lapockák dőltek, a lábtövek laposak, a pata kiváló.

Marmagassága: 170 cm

Színe: mindenféle,  kivéve a tarkát

 Hasznosítása: hátaslóként

Doni ló

 Melegvérű, Oroszországból származik, a XVIII-XIX. századból. Régen a lovasságban használták a fajtát, erre a célra lett kitenyésztve, ma kiváló a távlovaglásban. A fajta kialakulásában legfőképpen 4 fajtának volt nagy szerepe. Ez az Akhal-tekini mely keménységet örökített és a küllemében is sokat formált. Az Angol telivér a méretetket adta, az Arab az egészséget és a minőséget örökítette. Ezen kívül szerepe volt a Karabah fajtának, mely a gyorsaságot javította, és a mozgást. Rendkívül kitartó ló, könnyen alkalmazkodik az időjáráshoz is. Nem kényelmes, de jó természetű. A lapocka rövid és meredek, a csüd gyakran meredek, az elülső végtagok jól izmoltak, a far legömgölyített, gyakori a "kardállás".

Színe:  sárga és pej

Hasznosítása: hátas- és fogatlónak