C-

Camargue

 Ez a melegv�r� l� id�sz�m�t�sunk el�ttr�l sz�rmazik, Franciaorsz�g, Camargue-b�l. F�lvadan �lnek. Eredet�r�l nem sok mindent tudunk. A Camargue l� kit�n� munkaeszk�z mind a cowboy-ok, mind pedig a t�bbi munk�sok sz�m�ra. Ami �rdekesnek t�nhet, hogy t�len "szak�llt" n�veszt.A fajt�t 1968-ban ismert�k el. A fajta kialakul�s�ban a legnagyobb szerepet a Berber l� j�tszotta, amelyik egykor Franciaorsz�gon is �lt. A Camargue l�ba m�s g�nh�nyad nem igen ker�lhetett, mivel a fajta elszigetelten �lt.Igen b�tor, kitart� �s er�s l�, b�r alkatra nem �ppen tetszet�s. A fajt�t �get�sben nem igen haszn�lj�k, mivel olyan mintha helyben j�rna �s igen r�z�s. Ugyanakkor j�r�sa, �s v�gt�ja t�rt nyer�. Feje nagy, durva, nyaka r�vid. Er�s fel�p�t�s�. Lapock�ja egyenes, meredek. A far er�s, csapott, a farok m�lyen t�z�tt. V�gtagjai szab�lyosak. A pata er�s, sz�les.

Cleveland bay

  Ez a melegv�r� fajta az Egyes�lt Kir�lys�gb�l, Clevelandr�l sz�rmazik. Tulajdonk�ppen Anglia legr�gebbi fajt�j�r�l van sz�, melynek az eredete a k�z�pkorra ny�lik vissza. Sok fajta kialak�t�s�ban j�tszott szerepet a XVIII-XIX. sz�zadban. A Cleveland Bay �se egy�bk�nt chapman l�. A Cleveland helyzete kritikus.A fajta kialakul�s�ban a chapman l� mellett a spanyol l� j�tszott szerepet, mely finom�tott a fajt�n, �s er�t, eleganci�t �r�k�tett. A spanyol lovon k�v�l Berber hat�s is �szrevehet�.A fajta kialakul�s�t tekintve el�g kev�s dokument�ci� van. A fajta igen elterjedt, �s Eur�p�ban is megtal�lhat�. A Cleveland v�g�l kiv�l� kocsil� �s h�tasl� lett. A II. vil�gh�bor� ut�n majdnem teljesen kihalt.Hossz� �lettartam�, szil�rd, er�s csont�, feje nagy, nyaka er�s de nem t�l hossz�, k�z�pmagasan illesztett. A mellkas kell� m�lys�g�, h�ta er�s, hossz�, fara er�s, v�gtagjai tiszt�k, er�sek, nincs rajtuk bokasz�r, pat�ja kem�ny, ar�nyos.

Marmagass�ga 165-170 cm, sz�rk�rm�ret 22-23 cm, �vm�rete 200 cm.

Sz�ne a pej. H�tasl�, illetve fogatl�.

Colorado ranger

Criollo

 A Criollo-nak sz�mos fajt�ja l�tezik. T�bbek k�z�tt az Argentin Criollo, �s a braz�liai Crioulo. �m ezek a fajt�k csak nagyon kev�sben k�l�nb�znek egym�st�l. Argent�n�ban n�lk�l�zhetetlen mint cowboy-l�. Ezen k�v�l fontos szerepet t�lt�tt be az argentin p�l�-p�nik kialakul�s�ban. A Criollo a XVI. sz�zadb�l ered, Argent�n�b�l.A fajta kialakul�s�ban a Spanyol l� j�tszotta a legt�bb szerepet. T�le �r�k�lte a Criollo a kem�nys�get, �s a kitart�st. Az Argentin Criollo kialakul�s�ban ugyanakkor a Sorraia is �s az Andal�z fajta gyakorolt hat�st. A Criollo fajta Don Pedro Mendoza nev�hez f�z�dik.Igen kem�ny fajta, �s eg�szs�g�r�l h�res. A vil�g egy legeg�szs�gesebb fajt�j�nak tartj�k sz�mon. Alkalmazkodik a v�ltoz�sokhoz, legyen sz� h�m�rs�kletr�l, vagy takarm�nyoz�sr�l. Ig�nytelen a tart�s�t tekintve, �s igen hossz� �lettartam�. Kin�zetre nem eml�keztet t�ls�gosan egy spanyol l�ra.A fej k�zepes m�ret�, egyenes profil�, de n�ha mutat egy kis kosfej jelleget. De ez nagyon ritka. Nyaka r�vid, a test r�vid, m�ly j�l �velt bord�kkal. Iz�letei er�sek, szik�rak, pat�i kicsik.

Marmagass�ga 142-155 cm, s�lya 360-480 kg.

F�leg fak� sz�nben mutatkozik, de el�fordul tark�ban, pej sz�nben, sz�rk�ben �s s�rga sz�nben is.

H�tasl�nak hasznos�tj�k. Ugyanakkor a hadseregben vett�k nagyon j� haszn�t, mint m�lh�sl�nak.